|
4. rész
AlouGrey 2005.08.26. 14:31
 Titok a titokban 2.
Eközben Tina és Matt mit sem sejtve a történtekről Amaranak és Maxnek újságolták el a jó hírt...
-És végül pedig megkaptam az állást már alá is írtam a szerződést, így én leszek a a forgatáson a jelmez- és díszlettervező. Ha minden igaz, akkor már csak egy női főszereplő hiányzik a filmhez és rögtön lehet kezdeni a forgatást. -újságolta Christina.
-Ez nagyszerű! -mosolygott Amara. -És pontosan hol is lesz a forgatás és miről fog szólni a film?
-Itt Bayville-ben forgatnak, amatőr színészekkel, és igazából inkább egy táncos-zenés-éneklős film lesz.
Ezalatt Nate-ék lakásában megcsörrent a telefon. Nate felvette a telefont, mire valaki elkezdett franciául hadarni bele.
-Ööö... Egy pillanat... izé... un instant... -válaszolt Nate. -Roxanne, szerintem téged keresnek.
-Köszi, egyébként ki az? -szaladt Roxanne a telefonhoz.
-Jó kérdés... -majd folytatta a könyvolvasást.
-Ohh... Common?! ... ... C'est ne pas vrai! ... Oui... ... ... Salut et a bientot...
-Valami baj van? -kérdezte Nate, amikor Roxanne letette a telefont.
-Emlékszel még a régi csapatomra? Az egyik régi barátom bajban van... Egy mutánst próbáltak megállítani, aki viszont az illúzióival csapdába ejtette a lányt, és így menekül a saját csapattársai elöl, ha mégis véletlenül összetalálkoznak, olyankor pedig meg akarja ölni őket. Tudnál segíteni? Egy olyan személyre lenne szükség, aki ért a telepátiához... -magyarázta a lány.
-Rendben, segítek. De mi történt Emmával? A régi csapattársaddal? Ha jól emlékszem, az ő képessége is telepátia. -kérdezte Nate.
-Nem tudtad? Emma évekkel ezelőtt... meghalt... pontosabban megölték... -magyarázta szomorúan Roxanne, majd visszament a szobájába. Pár perc múlva a teleportáló kütyüvel a karján tért vissza. -Indulhatunk?
-Ez még mindig megvan? Az enyém lassan két éve, hogy teljesen totálkáros lett... -mondta Nate majd a lány vállára rakta a kezét.
-Igen, még mindig megvan... -magyarázta Roxanne miközben beírta a koordinátákat, majd benyomott egy gombot rajta és mindketten elteleportáltak a jövőbeli Párizsba.
-Valahol itt vannak a többiek is... -nézett körül Roxanne, amikor a legközelebbi épület egyik bejáratánál meglátta egy régi csapattársát. Amikro odaértek hozzá, akkor a lány elkezdett magyarázni nekik:
-És szinte lehetetlena közelébe jutni. Már megpróbáltuk kihozni, de egyfoyltában csak menekül előlünk, amikor pedig úgy érzi, hogy sarokba van szorítva, olyankor egyből ránk támad. -magyarázta Lexa. -Azt viszont nem akarjuk megkockáztatni, hogy akár Bran, akár az én képességemmel állítsuk meg, mert abba könnyen bele is halhat.
-Miért, mi a képességetek? -kérdezte Nate, mire Lexa csettintett egyet és egy tűzgömb kezdett el lebegni a tenyere felett.
-Bran képessége pedig hogy képes villámokat szórni. -Fejezte be Roxanne. -És pontosan mit is kell tennünk?
-Rox, ha meg tudnád állítani, vagy le tudnád egy kicsit lassítani, utána pedig... Nate valahogy fel tudná bontani a telepatikus kapcsolatot közte és aközött a másik mutáns között, aki az illúzióival fogságban tartja, akkor szerintem sikerülne megmenteni Shalimart. Brannen a másik kijáratnál van, úgyhogy Shalimar valahol az épületben van a másik mutánssal együtt. A másik mutánssal ne foglalkozzatok, őt majd elintézzük, csak mentsétek meg Shalimart, viszont vigyázzatok, mert senkit sem enged közel magához... -magyarázta Lexa.
-Rendben, indulhatunk? -kérdezte Nate, majd Roxanne-nal együtt elindultak, hogy megkeressék a lányt. Pár perc séta után Nate hirtelen megállt és koncentrálni kezdett. -Itt van a közelben... Ha minden igaz ezen a folyosón... és pont felénk tart...
-Akkor előre megyek, és megpróbálom megállítani... -indult el a lány. Amikor bekanyarodott, rájött, hogy ez egy zsákutca, viszont senki sincs itt. -Hm, itt valami nem stimmel... -Még egyszer végignézett a folyosón, amikor valaki hirtelen leugrott a háta mögé és kirúgta a lábait. Roxanne megpróbált felállni, amikor rájött, hogy Shalimar támadt rá.
-Shal, nyugodj meg, csak én vagyok az... -próbálta meg nyugtatni, miközben lassan felállt és elkezdett a lány felé közelíteni., mire Shal megpróbált elrohanni, de Roxanne elkapta az egyik karját. Erre Shalimar két kézzel megragatda ellenfele karját és a falhoz vágta. Roxanne megpróbált újra talpra állni, de nem bírta megmozdítani a lábát.
-Hagyjatok békén, ti nem léteztek, hagyjatok... -mondta idegesen Shalimar amikor Roxanne megragadta a lábait és bevetette a képességét, aminek hatására Shal egyre alacsonyabb és fiatalabb lett, míg végül úgy nézett ki mint egy 5 éves kislány. Ezután Nate következett, letérdelt Shal elé, a két kezét a lány halántékára tette és elkezdett koncentrálni...
-Azt hiszem sikerült... mondta Nate pár perccel később. Shalimar, mint aki álomból ébredt, értetlenül nézett körül.
-Hol vagyok? Roxanne, hogy kerültök ide? Semmire sem emlékszem... És hogyhogy ilyen fiatal vagyok? Mit csináltál velem? -kérdezte rémültem Shalimar.
-Hosszú történet... Majd a többiek elmagyarázzák... Csak előbb még van egy kis elintéznivalójuk. Egyébként Lexa a kijáratnál vár, ennek a folyosónak a végén...Jah, és nyugi, pár órán belül újra a régi leszel... -mondta Rox még mindig a földön ülve.
-Akkor mi indulhatunk is? -kérdezte Nate.
-Nem... Nem tudom megmozdítani a lábamat... Mióta Shal felkent a falra... Attól tartok eltört a lábam...
-Akkor előtte még útbaejtünk egy kórházat. -mondta Nate, majd ölbevette Roxanne-t, elbúcsúztak Shalimartól és elteleportáltak.
Pár órával később, miután Roxanne lábát begipszelték, Nate megkérte a lányt, hogy mielőtt hazamennek, még meg szeretné látogatni a dédapját és pár szót váltani vele. Amikor odaértek, Chloe nagymamája meglepődve nyitott ajtót, amikor meglátta a két fiatalt az ajtóban.
-Kitalálom, ti is a családfáról szeretnétek beszélni... -mondta a nő.
-Pontosan. Elég zavaros ez az egész...
-Csak gyertek be, üljetek le, hozok egy teát és elmondom nektek is a titkot....
10 perccel később:
-És akkor megtudtam, hogy Katherine, édesapád édesanyja csak papíron a testvérem, valójábansemmi rokoni szál nem fűz össze... De kérlek, ne mondjátok el senkinek, hiszen nekem sem lehetne tudnom, és... -magyarázta Chloe nagyija, amikor hirtelen köhécselés hallatszott a háta mögül... -Édesapa? Végig... végig itt álltál az ajtóban... mindent hallottál... -kérdezte rémülten a nő, mire az apja csak bólintott egyet és leült egy fotelbe...
-Azt hiszem valamit el kell mondanom, egy családi titkot... Azt hittük, hogy titokban tarthatjuk, de... Mindegy, legegyszeűbb, ha mindent elmondok... Az igazat... Kezdem azzal, hogy te és Katherine nem csak papíron vagytok testvérek, hanem igazából is...
-De akkor... azok a papírok... -kezdte Chloe nagymamája.
-Várj, engedd, hogy végigmondjam. Akiről te beszéltél az nem a nővéred, Katherine volt... hanem egy másik nővéred... Őt fogadtuk örökbe, még kb 10 évvel azelőtt, hogy megszülettél volna... Viszont az ő családja is meghalt, egy autóbalesetben... Nem hiszem hogy emlékszel rá, hiszen még nagyon fiatalok voltatok, és ekkor ő már külön élt a férjével és a lányával. Katherine és te édestestvérek vagytok, viszont Clarissa csak mostohatestvéretek volt, semmilyen rokoni kapcsolat nem kötött össze. Ez lenne az a családi titok, amit így félreértettél... De ha vártok egy kicsit... -mondta a férfi, majd besétált a szobájába és elkezdett keresgélni az iratai között.
-Ó... azt hiszem, most már értem... -mondta Chloe nagyija, a két fiatal viszont csak szótlanul ült...
-Remélem... hogy így már elhiszed, hogy nem hazudtam nektek... -mondta a lányának a férfi- Néhány DNS-vizsgálat... Még akkor készültek, amikor Clarisssa és családja autóbalesetet szenvedtek... Ezek is bizonyítják, hogy hogyan áll össze a családfánk...
-Azt hiszem, hogy ideje mennünk... -mondta Nate, miután átolvasta a papírokat, és minden igaznak bizonyult.
-Rendben... -mondta Roxanne, belekarolt Nate-be, majd elbúcsúztak a többiektől, és kisétáltak a lakásból, végül pedig hazateleportáltak. A nap hátralevő részében Roxanne az ágyon olvasott fekvőgipszben, amikor Nate besétált a szobájába és leült az ágya szélére.
-Köszönöm... Köszönöm, hogy eljöttél, köszönöm, hogy segítettél Shalt, köszönöm, hogy... -sorolta Roxanne, amikor Nate hirtelen megcsókolta.
Ezalatt Bayville másik felén:
-Ezennel hivatalosan is az öné a szerep, Mss. Drake. A forgatást holnap kezdjük, előtte viszont még pár dolgot meg kell beszélnünk a szerepével kapcsolatban. Ezek után ha akar, akkor sem léphet vissza, mivel minden papírt alárt, én pedig már elrendeztem a többi -magyarázta a rendező.
-Értem... Szóval enyém a női főszerep? -kérdezte mosolyogva Chloe.
-Igen. Visszatérve a filmhez, ez egy zenés-táncos darab, nincs sok párbeszéd a darabban, ami van, az is ének, de a lényeg a zene és a tánc. A díszleteket és a jelmezeket Christina Ballard tervezi, a történetben...
-Christina Ballard? -kérdezte vigyorogva Chloe. -Régi ismerősöm, jelenleg szomszédom.
-Milyen kicsi a világ... nos a történetben a partnere pedig nem más, mint... -kezdett el nézelődni a papírjai között a rendező... -Mint Aaron Samuels.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
