Pár napon belül Sophie ismét feltűnt Bayville-ben. Nate-hez kopogtatott először, de senki nem nyitott ajtót, így Tináékhoz állított be.
- Sophie?! – döbbent le a lány. – Hát te?
- Hazajöttem a téli szünetre – mosolygott a lány.
- De az még másfél hónap – zavarodott össze Tina.
Sophie megmosolyogta barátnője arckifejezését, s közben a beszélgetésre Matt és Kleo is kijött. Hasonlóan reagáltak, mint Tina, de mindezek mellett, örültek a lánynak.
- És mi újság itthon?
- Semmi különös… - tért ki a válasz elől Tina, de Kleo közbeszólt:
- Gondolom, hallottál az év balhéjáról…
Sophie felkapta a fejét és kérdő tekintetet vetett a másik három fiatalra.
- Már megint miről maradtam le? – kérdezte tagoltan.
- Semmi lényegesről – próbálta menteni a menthetőt Matt is, majd témát váltott: - Inkább mesélj, milyen volt az utad?
Sophie arca felderült, úgy tűnt, már el is felejtette, hogy mit kérdezett. Tina megkönnyebbülten sóhajtott, majd vettet egy szúrós pillantást Kleo-ra, aki bűnbánó képpel válaszolt, eközben Sophie gyorsan belefogott a történetbe:
- Tudjátok, hogy utálok repülni, de most kivételesen még maradtam volna. Egy eszméletlen helyes fiú ült mellettem, Davidnek hívják. Nem rég ért haza Egyiptomból, és állítólag valami halaszthatatlan ügye akadt itt Bayville-ben. Valakinek meg kell mentenie az életét, mert valami egyiptomi átok életre kelt, és valami szkarabeusz-szobor itt van, ebben a városban…
Tina és Kleo szemei egyre jobban elkerekedtek Sophie története hallatán, de Kleo nem akarta elárulni magát. A szkarabeusz-szobor részben megmagyarázná az arab sejk látogatását….
- … na mindegy, az a lényeg, hogy itt van Bayville-ben, és ha rajtam múlik, akkor fogunk találkozgatni – folytatta a történetét vigyorogva Sophie.
- Ez nagyszerű – préselte ki magából Kleo. – Ha most megbocsátotok, sürgős elintézni valóm van.
Miután Kleo bevonult a szobájába, Sophie csalódottan nézett a lány után, és megkérdezte:
- Ebbe meg mi ütött?
- Nem tudom… - hazudta Tina és megpróbált ugyanolyan ábrázatot felvenni, mint a másik lány.
Matt csak kapkodta a fejét, feltűnt neki, hogy valami nem stimmel David körül. Kleo és Tina arckifejezéséből ítélve, ők már ismerik…
- És mi a helyzet az év balhéjával? – dobta fel ismét a témát Sophie.
- Hát az egy hosszú történet… - kezdett bele Matt, mert tudta, Sophie nem nyugszik addig, amíg ki nem deríti.
- Várjatok egy percet! – tette fel a kezét a lány. – Ha az év balhája, akkor biztos benne van Nate és Chloe… Az elmúlt évben másról se szólt az életünk, csak arról, hogy gyilkolják egymást…
- Na de Sophie! A legjobb barátaidról beszélsz! – szidta Tina, de lelke mélyén egyetértett vele.
- Tudom, de akkor is ez az igazság… Egyébként igazam van vagy sem?
- Igazad… Chloe és Nate egyszerre voltak lent a nyaralónál, és … khmmm… történt köztük valami…
- Ezt nem mondod komolyan?! – akadt ki Sophie.
- Sajnos igaz… - csóválta meg a fejét Matt.
- Nem hiszem el. Hogy lehettek ennyire hülyék? – fakadt ki Sophie.
Eközben Kleo elmélkedve rótta az utcákat, nem is figyelte, hogy hova lép, így az sem tűnt fel neki, amikor valaki a nevén szólította.
- Kleo! – hallotta valahonnan távolról, majd valaki megérintette a vállát.
A lány hátrafordult és szembetalálta magát egy fiúval. Olyan közel álltak egymáshoz, hogy az orruk szinte összeért.
- David… - suttogta Kleo, és hátralépett egyet. – Nem hittem, hogy ilyen hamar összefutunk Bayville-ben…
- Ezek szerint tudtad, hogy itt vagyok… - vonta le a következtetést a fiú. – Akkor már csak az a kérdésem, hogy honnan?
Kleo szeme felcsillant, és megjátszott oktatással így szólt:
- Legközelebb jobban válogasd meg, hogy kivel beszélgetsz a gépen, és főként, hogy miről.
- Sophie… - mosolygott a srác, és Kleoban ismét fellángolt a féltékenység.
Rövid ideig egyikük sem szólalt meg, Kleo úgy tett, mintha nagyon érdekelné, hogy mi újság a körmével, míg David várt, majd megelégelve a csendet, Kleohoz fordult:
- Azt is tudod, hogy miért jöttem?
- Valami olyasmit mondott Sophie, hogy megmenteni… Meg valami szkarabeusz-szobrot keresel, ha jól értettem – válaszolt flegmán a lány, lazának akart tűnni.
- Kleo, nem kell megjátszanod magad, jobban ismerlek, mint gondolnád. Tényleg nagy veszélyben vagy, a képességed még mindig nem működik tökéletesen, és a szkarabeusz-szobor is nálad van… - emelte fel a hangját David.
- Nincs nálam semmilyen szobor! – fakadt ki a lány, és elrohant.
- Kleo! Vigyázz! – kiáltott a lány után, aki egyenesen egy homokvihar felé futott…  
Eközben Tináéknál megcsörrent a telefon, és Tina vette fel.
- Halló?
- Szia Tina, itt Roxanne. – hadarta a lány. – Van valami Chloe kisbabájával kapcsolatban… - kezdte a mesélést, majd mire befejezte, Tina levegőt se kapott.
- Ezt azért nem képzeltem volna Chloe-ról, hogy ilyen… ilyen… mindenkivel összefekszik! Hihetetlen! – fakadt ki a lány.
- Hát én se… De így legalább nem Nate az apja… Mondjuk még így is megtörtént köztük a dolog, csak következmények nélkül…
Aaron még mindig Chloe-ra meredt, szeme villámokat szórt, szája keskeny réssé szűkült.
- Nem hiszem el, hogy ezt tetted Chloe! Először Nate, aztán kiderül, hogy Josh is!
- De Aaron… Akkor szakítottam Nate-tel, és te még nem voltál újra képben! – szabadkozott a lány, ám barátja arca kőkemény maradt.
- Szóval bevallod? – tért a lényegre Aaron.
Chloe csak könnyes szemmel bólintott, mire Aaron leakasztotta a kabátját és kilépett a lakásból, ám az ajtóból még visszaszólt:
- Azt hiszem ezek után nem érdemes esküvőről beszélni…