-Ne! Az mogyorókrém torta! –kiáltott fel „Nate”, amikor meglátta az eseményeket…

-Miért, mi a bajod vele? –kérdezte az igazi Nate, elterelmet a figyelmet Chloe számonkéréséről.

-Aaron allergiás rá. –válaszolt Chloe idegesen.

-De hisz ez Michael, nem? –kérdezte Nate, mire leesett neki, hogy nem csak egymás képességét kapták meg… -Milyen önfeláldozó valaki…

-Szerintem elfelejtette, vagy nem is tud róla. –ült le Roxanne mellé Sophie is, miközben a TV-t nézte.

-Sophie, csak nem valami rajzfilmet keresel? –kérdezte Nate mosolyogva, amikor meglátta a lányt 10 évesként.

-Nagyon vicces vagy Matt. –válaszolt Sophie miközben hozzávágott egy párnát.

-Remélhetően van orvos a közelben, úgyhogy túléli a felvételt… -mondta Roxanne. –Egyébként van már valakinek valami ötlete, hogy hogyan lehetne semlegesíteni az átok hatását?

-Nincs, de ha jól emlékszem, akkor erre neked kéne a legjobban emlékezned. –felelt idegesen Chloe.

-Rendben, akkor megyek sétálok egyet, hátha azalatt eszembe jut valami. –válaszolt Roxanne majd felvette a kabátját és ott hagyta a többieket. Amikor azonban megtett pár métert az utcán, meghallotta, ahogy egy ismerős hang Sophie nevét kiabálja cérnavékony hangon.

-Tina? Te hogy kerülsz ide? –térdelt le mellé „Sophie”, amikor meglátta.

-Nem tudom. Elindultam, hogy Kleot megkeressem, amikor egyszer csak ez történt. Sophie, mi ez az egész? –kérdezte Christina felháborodva.

-Ami azt illeti, egy elátkozott skarabeusz-szobor miatt történt ez az egész. Először csak a képességeink cserélődtek össze, utána a külsőnk is, majd lassan a személyiségünk és az emlékeink is… Így most Sophie képességét és külsejét kaptam, ő pedig az én életkor-szabályozó képességemnek köszönhetően úgy néz ki mint egy 10 éves kisgyerek.

-Ez nem lehet igaz… szerencsére én még nem kezdtem el Michaelre hasonlítani. –sóhajtott fel Tina.

-Valószínűleg azért, mert nem voltál a szobor és a mi közelünkben… viszont látnád a többieket… -mondta Roxanne, miközben blokkolta a lány képességét, aki így visszaváltozott eredeti méretre.

-Mindegy, már meguntam, hogy itt menekülök a járókelők cipőtalpai elől, úgyhogy visszamegyek a lakásba Soph… vagyis Roxanne. –válaszolt Tina, majd sietve eltűnt a lépcsőházban.

Amikor felért Nate-ék lakásába és benyitott, egyből „Matt”-et kezdte el faggatni.

-Roxanne már elmagyarázta egyszer, de volnál szíves megint elmesélni, hogy mi ez az egész? –kérdezte a lány felháborodva.

-Bocs drágám, de összekeversz valakivel. Én Nate vagyok. –mondta „Matt”, mire Tina értetlenül „Nate”-re nézett. –Bemutathatom Chloe-t?

-Ez nekem már sok. –mondta Tina, majd lehuppant a kanapéra „Roxanne” mellé.

-Egy kicsit bonyolult, de nem vészes… -mondta „Matt”, majd elmagyarázta, hogy ki kinek a képességét vette át.

-Akkor aki most a TV-ben szerepel… -kérdezte Tina sápadtan, amikor meglátta „Chloet”- valójában Matthew?

-Gratulálok, jöhet a hatvannégy centes kérdés? –kérdezte Sophie vigyorogva, amikor hirtelen kiabálás hallatszott a tv-ből, amire mindenki odakapta a fejét.

-Nem lehet igaz… -gondolkodott Sophie hangosan. –Tényleg nem szólt neki senki, hogy most ő allergiás a mogyoróra vagy mire? Hol van egyáltalán Aaron? Ha lett volna annyi esze, hogy szól szerencsétlen Michaelnek, akkor most nem lenne a halálán.

-Nem tudom, hogy hol van, de akkor sem ő tehet ezekről. –kelt a védelmére Chloe.

-De igen. Az lehet, hogy a szobor nem miatta került ide, viszont ha Michael megfullad Aaron allergiája miatt, azt nem tudom, hogy kinek a számlájára írjuk… -vágott vissza Sophie.

-Azt se tudom, hogy hol van. Egész nap alig láttam. Egyébként is azért vagyok itt, mert elkezdtem átvenni Nate emlékeit, és van pár ismeretlen rész a számomra. –feleselt Chloe.

-Egyébként mi közöd a mások magánéletéhez? –kérdezte Sophie csípőre tett kézzel. -Én sem nyaggatom Roxanne-t a múltja miatt.

-Mivel nem vagyunk egy súlycsoport, ezért jobb, ha leghiggadsz.

-Na ugye? Belátod, hogy nincs esélyed ellenem… -mondta Sophie büszkén.

-Már tényleg kezdesz az idegeimre menni, Sophie… -mondta Chloe dühösen, mire a lány megveregette a vállát, s így ő is fiatalodott jópár évet.

-Mi ez az egész? –kérdezte Roxanne, amikor visszaért a sétáról, és meglátta a két egymással verekedő-veszekedő kisgyereket. -Csak nem óvódát nyitottál?

-Nem tudom, én nem láttam semmit… nem hallottam semmit… -mondta Nate vigyorogva..