12.rész
Lory 2005.10.30. 18:28
Egy nap haladék
Alden a következő napokben azon törte a fejét, hogy mit találjon ki az esküvőre, de semmi nem jutott az eszébe.
-Alden. Sokat gondolkodtunk és végül úgy döntöttünk, hogy meghívunk a hétvégén az esküvőnkre, elvégre még is csak az öcsém vagy –mondta Aaron csütörtök este a fiúnak, mire Alden majdnem kiköpte a falatot a szájából.
-Mi van? –kérdezte végül.
-Hogy érted, hogy mi van? Meghívtunk az esküvőnkre. Persze nem kötelező eljönnöd –vonta meg a vállát Chloe.
-Nem, nem az hanem, hogy már most hétvégén? –színlelt Alden.
-Igen. Persze ha más programod van... –vigyorgott Aaron.
-Nincs ekkora szerencsétek, ott leszek –mosolygott a fiú.
A péntek sokkal gyorsabban eltelt, mint azt Chloe hitte volna, és egyszer csak azon kapta magát, hogy a templomban van.
-Készen állsz? –fordult Bobby a lánya felé, mire Chloe rámosolygott. Ekkor megszólalt a zene és Bobby bekísérte a lányát a terembe, ahol már Aaron várta. Már az igenek kimondásánál jártak, amikor kinyílt a terem ajtaja.
-Ööö… elkéstem? –mosolygott zavartan az érkezett.
-Jaj nekem –sóhajtott Matt, majd magához intette az öccsét. Chloe és Nate összenéztek, majd a pap folytatta a szertartást. Chloe gondolatai közben teljesen máshol jártak, végül arra tért magához, hogy Aaron a nevét mondja.
-Chloe –mondta halkan a fiú.
-Ööö… -harapott az ajkába a lány, majd végig nézett az egybegyűlteken, akiknek az arcán értetlenség látszódott –Én… –folytatta lassan.
-Chloe jól vagy? –kérdezte Aaron idegesen.
-Ööö… –makogott tovább a lány, majd két lépéssel hátrébb lépett.
-Chloe, ne csináld –szólt rá halkan Aaron.
-Ne haragudj –rohant ki a teremből Chloe. A tömeg felmordult, Aaron pedig rövid ideig habozott, majd Natetel együtt a lány után futott.
-Chloe várj! –kiáltotta Aaron utána, de Chloe csak rohant tovább utat törve a járókelők között magának, akik értetlenül nézték a jelenetet. Chloe a metróhoz rohant és beszállt az egyik kocsiba, majd amikor már kezdet bezárulni a szerelvény ajtaja Nate, néhány kocsival Chloetól még be tudott szállni, de Aaron már lekéste, így csak szomorúan nézte, ahogyan Chloe elmegy a szerelvénnyel. Nate útközben átment a kocsikon és elért Chloehoz.
-Chloe –mondta a lánynak, aki zavartan nézett rá. A többi utas érdeklődve nézte a jelenetet –Mi a baj?
-Nem tudom, nekem ez nem megy–mondta lassan Chloe.
-De miért?
-Nem tudom –rázta a fejét a lány –A szüleim miatt, az emberek miatt, a felelősség miatt meg úgy minden miatt.
-De azzal, hogy elrohansz, nem oldasz meg semmit –magyarázta neki Nate.
-Ezt pont te mondod? Aki eltűnt egy évre? Legalább ne te tarts nekem fejmosást a felelősség vállalásról –fakadt ki Chloe, mire Nate hirtelen köpni, nyelni nem tudott. Ekkor megállt a metró.
-Attól még neked nem kéne elfutnod –mondta végül a fiú.
-Szerintem meg igen –lépett ki Chloe a kocsiból, majd amint kilépett az ajtó bezárult és néhány másodperccel később Natetel együtt elment az állomásról.
-Hol van Nate? –kérdezte Roxanne Aaront amikor a fiú visszaért a templomba.
-Felszállt a metróra, amivel Chloe ment –magyarázta a fiú.
-Remélem, nem tűnik el egyikőjük sem egy hétre –vigyorgott Sophie.
-De különben Chloe miért rohant el? –kérdezte Tina.
-Nem tudom. Nem volt semmi baj, és soha nem volt semmi olyasmi, ami arra utalt volna, hogy nem akarja az esküvőt –értetlenkedett Aaron.
-Mintha Nate érkezése kavarta volna fel –gondolkodott hangosan Tina.
-Ez igaz. Miután Nate megérkezett utána bizonytalanodott el –adott neki igazat Roxanne.
-Nem mondjátok komolyan, hogy még mindig van köztük valami? –húzta fel a szemöldökét Aaron.
-Remélem is, hogy nem mondjátok, mivel nincs semmi –szólt közbe Nate.
-Chloe? –kérdezte Aaron.
-Lelépett. Mármint leszállt az egyik megállóban én meg már nem tudtam leszállni –magyarázta Nate.
-És akkor most hol van? –kérdezte Michael.
-Talán haza ment, vagy valamelyik kedvenc helyére. Nem tudom –vonta meg a vállát a fiú.
Chloe időközben leintett egy taxit, majd haza ment, egy táskába összepakolta néhány fontosabb cuccát, gyorsan visszament a taxihoz, majd egy szállodához fuvaroztatta magát.
-Jó napot! Egy, egy ágyas szobát szeretnék kivenni egy éjszakára –ment oda a recepcióhoz. A férfi kíváncsian nézett végig Chloe ruháján, majd megkérdezte a nevét.
-Rendben. Nick majd felviszi a csomagjait –jelent meg egy fiatal fiú és Chloeval együtt beszállt a liftbe.
Teltek az órák és Aaron egyre idegesebb lett…
-Hol vagy Chloe? –kérdezte hangosan, majd úgy döntött sétál egy kicsit a városban, ám amikor a lakáskulcsához nyúlt, látta, hogy Chloe mobilja eltűnt a helyéről –Ezek szerint járt itt –mondta maga elé a fiú, majd elővette a zsebéből a telefonját és felhívta a lányt –Gyerünk Chloe, vedd fel!
Chloe az ágynak dőlve ült a földön, amikor megszólalt a mobilja.
-Aaron –olvasta fel halkan a kijelzőn megjelent szöveget, majd kinyomta a hívást.
-Nem igaz! –kiáltott a fiú, majd becsapta maga mögött az ajtót és elindult a városban.
Már egy éjszaka eltelt, és Chloeról még mindig nem volt semmi hír. Aaron a nappaliban aludt, hogy hátha haza jön a lány, amikor hajnali kettőkor felébredt és Chloeval találta szembe magát. A lány még mindig az esküvői ruhájában volt.
-Chloe? –kérdezte lassan a fiú.
-Ne haragudj –mondta halkan a lány. Aaron feltápászkodott és odament a lányhoz, majd átölelte.
-Örülök, hogy haza jöttél –mosolygott a fiú.
-Sajnálom, hogy elrohantam de megijedtem. Nem tudom, hogy mitől és, hogy miért pont akkor, amikor Nate megjelent, de megijedtem. Nagyon sajnálom –mondta halkan Chloe.
-Nincs semmi baj –állította maga elé a lányt Aaron –De akkor most mi van velünk?
-Nem tudom. Szeretlek Aaron, és szeretném az esküvőt is, de nem tudom, hogy végig tudom-e csinálni. Amikor ott álltunk éreztem a szüleim gondolatait rólunk, és közben attól rettegtem, hogy Sophie vagy Alden kitalál valamit, vagy, hogy valaki megjelenik és közli velünk, hogy rokonok vagyunk, vagy én nem tudom –magyarázta a lány.
-Nem kell, hogy ilyen nagy felhajtás legyen az esküvőnk, lehet ezt szépen csendben is. Nem kell rajtunk kívül senkinek ott lennie –ajánlotta Aaron.
-Azt hiszem, úgy könnyebb lenne –mosolygott Chloe.
-Akkor egy perc és mehetünk is –tűnt el a hálószobában Aaron, majd megjelent öltönyben. Ez idő alatt Chloe is rendbe szedte magát, majd elmentek egy szállodába, ahol bármikor lehetett esküvőt tartani azonban ott Roxanneba botlottak…
-Chloe! Végre meg vagy! –örült a lánynak.
-Hát te? Mit keresel itt ilyenkor? –kérdezte Aaron.
-Arra ébredtem, hogy mi van, ha Chloe az egyik szállodába ment és ezután már nem is tudtam visszaaludni, így gondoltam végig nézem a szállodákat. És ti miért vagytok itt?
-Mert itt bármikor lehet esküvőt tartani –magyarázta Aaron.
-Most fogtok összeházasodni? Ne félj Aaron, most nem fogom hagyni, hogy Chloe elrohanjon –mosolygott Roxanne.
-Nagyon vicces –mosolyogott vissza Chloe, majd elindultak, hogy megtartsák az esküvőt és Chloe és Aaron néhány perccel később már férj és feleség voltak…
|