-Szerinted a piros vagy a kéket vegyem meg? –kérdezte Jean, miközben a kendők között válogatott.
-Szerintem a narancssárgát –válaszolt Kitty, és felpróbált egy fölsőt.
-Inkább a zöld mellett döntök –választott Jean és kifizette a kendőt.
-Hupsz! Már vissza kellett volna mennünk –nézett az órájára Kitty.
-Jó, akkor gyorsan elmegyek veszek egy labrador kölykök Scottnak, mert az a kedvence.
-Okszi, de siess mert Logan nagyon dühös lesz. Scottól is kaphatunk ám a fejünkre –figyelmeztette barátnőjét Kitty.
-Jó csak kifizetem –mondta Jean és már indult is a két barátnő. Eközben a fiúk sajátos mentőakcióba kezdtek…
-Ott a hajója, menjünk –mondta Kurt.
-Várj! Megpróbálom Jean gondolatban szólítani, hátha már jönnek kifelé –próbálkozott Scott, de Jean természetesen nem kapta meg az „üzenetet”.
-Jól van nyomás be! –utasította Logan a csapatot, azzal betörtek a hajóra Kurt segítségével. Logan természetesen mindent szétszed hátha valahol megtalálja a lányokat. A nagy zajra a szomszédszobában alvó Karl is felébredt és érdekesen nézett A farkas karmokkal hadonászó Logan érdekes látványt nyújtott, Kurt is kék szőrpamacs alakjaként volt jelen. Karl megdörzsölte a szemét mire a kiscsapat eltűnt, hála Kurt gyors kapcsolásának.
-Álmodtam? –kérdezte magától Karl, majd visszafeküdt pihenni.
-Na megvannak a lányok –mutatott Kurt a part túloldalára.
-Törpe… Vörös… -morgott megint Logan.
-A lányok észre sem vették őket csak mentek a szállásuk felé. Jean egy hatalmas csomagot tartott a kezében, ami Scottnak is feltűnt.
-Ha ezek tényleg vásárban voltak akkor mégis mit vettek? Egy TV-t? –csodálkozott Scott. Majd a három fiú elindult a lányok felé.
A szálláson a lányok várták mikor kérik számon rajtuk ezt a mai napot de nem történt semmi. Csak Scott tüsszögött erősen.
-Allergiás vagy? –érdeklődött Kitty.
-Tudtommal csak a kutyákra –vonta meg a vállát Scott és tüsszentett egyet.
-Óóó.. bocsi Scott, én tényleg azt hittem, hogy örülsz majd neki… -mondta Jean és bement a szobájába.
-Minek kellene örülnöd? –kíváncsiskodott Kurt. Scott felvonta a szemöldökét.
-Nos ez az ami miatt tüsszögsz –mutatta Jean és a kiskutya kiugrott a dobozból –Én tényleg csak örömet akartam szerezni –hajtotta le a fejét Jean.
-Jean én örülök, csak nem szeretek tüsszög… Hapci! … ni –fejezte be a mondatott.
-De akkor most mi legyen szegénnyel? –kérdezte Kurt.
-Nem tudom, de gyorsan tüntessétek el mert ez a vakarcs szétrágja a cipőmet –bosszankodott Farkas.
-Tudod ő valamilyen szinten a rokonod, a farkastól származik –okoskodott Kitty, mire egy morgást volt a válasz
-Ha már a rokonoknál tartunk… -szólt közbe Jean –szerintem felejtsük el Karlt, még is kit érdekel miért hazudott?
-Ez egy remek ötlet!
-Pont erre gondoltam én is!
-Forog az eszed kis vörös!
Mosolyogtak a fiúk fülig érő szájjal.
-Állj! Scott, te soha nem szereted a megválaszolatlan kérdéseket, Kurt te meg imádsz nyomozni, Logan te meg igazi baj kereső vagy. Elárulnátok mi folyik itt? –akarta tisztázni a helyzetet Kitty.
-Semmi…
-Mégis mi folyna?
-Na ebből elég, hallani akarjuk mi történt itt addig még mi vásároltunk! –követelte Jean.
-Hát ha ennyire akarjátok… -adta be a derekát Kurt és elmesélték a történteket.
-MICSODA!
-EZ HIHETETLEN! –akadt ki a két lány.
-De tényleg csak miattatok tettük… mert aggódtunk –mentegetőzött Scott.
-Végül is megértjük… -mosolyodott el Kitty.
-Igen, de most már felejtsük el Karlt és folytassuk a nyaralást! –kérte Jean és feltette a napszemüvegét