Jean jól leszidta Kittyt és Bobbyt, amiért hallgatóztak:
- Többet rajta ne kapjalak ilyeneken, mert akkor kapni fogtok!
- „Többet rajta ne kapjalak ilyeneken, mert akkor kapni fogtok!” – parodizálta Bobby Jeant, miután a lány elhagyta szobát. – Esküszöm, ez még mindig pisiseknek tart minket, amikor 19-20 évesek vagyunk! – tette hozzá.
Ezek után õk is elhagyták a szobát, és a folyosón összefutottak Kurttel:
- Hallom bajba kerültetek! De legalább néha ti is elviszitek a balhét! – mondta.
- Jean már pletykálkodott is? – kérdezte Bobby.
- Nem, de egész Bayville tõletek zengett. Süketnek kell lenni ahhoz, hogy ezt ne halld meg.
- Fantasztikus! – sóhajtotta Kitty.
Eközben Jean utolérte Scottot:
- Scott! Várj! - szaladt utána.
- Tessék Jean! Kezdheted a fejmosást, és a prédikációt. – adta meg magát.
- Nem errõl van szó! Azt kérted, hogy ne haragban váljunk el. Felõlem rendben. Nem az esett rosszul, hogy szakítottál (mondjuk az is), de igazán az fájt, hogy hónapokig elhitetted velem, hogy szeretsz, aztán mikor odamentem, akkor szakítasz…
- Jean, én sajnálom. Nem tudtam, hogy mennyire fontos vagy nekem. Aztán, amikor már nem álltál szóba velem, akkor rájöttem, hogy mekkorát hibáztam, de már nem lehetett visszafordítani. És most se lehet. Szia Jean!
- Scott! Még nem fejeztem be.
- Akkor mondjad a végét!
Jean megcsókolta, majd hozzátette:
- Ez a vége! És én mindig szerettelek, most is szeretlek és mindig szeretni foglak. Akkor is, ha te engem nem.
- Jean, én is mindig szerettelek, most is szeretlek és mindig szeretni foglak. Csak hogy erre rájöjjek, szakítanunk kellett. Most már tényleg megyek! Mindennap írj SMS-t! Szia!
- Szia Scott! Ígérem, írni fogok, de te válaszolj rá! – kiáltott a taxi után, majd bement az Intézetbe.
Az Intézetben egy kis meglepetés várta, ami szó szerint hideg zuhanyként érte. Egy nagy vödör hideg víz borult a fejére, ahogy kinyitotta az ajtót.
- BOBBY! – kiáltotta.
- Szóltál Jean? Jézusom, te csurom vizes vagy! Gyorsan venned kell egy meleg vizû fürdõt. Gyere Kitty elkészíti neked a vizedet. – mondta Bobby.
Ahogy Jean lelépett, Bobby Maxre és Amarára kacsintott, akik segítettek nekik kitervelni ezt az egészet. Egy óra múlva Jean felsikoltott:
- KITTY!
- Jean! Mi történt veled? Sárga lettél az irigységtõl? – cukkolta Kitty, majd eltûnt a padlóban.
Jean lemosta magáról a sárga festéket, és elkezdett a hajával bíbelõdni, de mivel tükör nem volt, mióta Ororo széttörte, ezért nem látta magát. Elõször megszárította a haját, aztán hajlakkal fújta be, hogy legyen valamilyen tartása. Elindult a legközelebbi tükörhöz, ami a szobájában volt, amikor meglátta magát, majdnem elájult. Fehér volt a haja, és az égnek állt. Ennek az volt az oka, hogy a hajszárítóból fehér festék jött, a hajlakk pedig keményítõ volt.
- KITTY, BOBBY! – üvöltötte.
A két „gyerek”, amint meglátta Jeant, röhögõ rohamot kapott.
- Tudhatnátok, hogy mi a tréfátok következménye, nem? Akkor miért röhögtök? – kérdezte ingerülten Jean.
- Azért, mert…mert ez nem…nem a mi tréfánk. – mondta Kitty nagy röhögés közepette.
- De jó trükk! – kontrázott Bobby is.
- Ha nem ti csináltátok, akkor ki? – kérdezte Jean.
- Ezt Amara csinálta. – magyarázta Kitty.
- Micsoda?! Õ is benne van? – kérdezte.
A két fiatalabb csak egy bólintással válaszolt.
- Megölöm! – sziszegte Jean. – És titeket is!
Jean azonban nem mert kimenni a szobájából ilyen fejjel, ezért inkább megmosta a fogát, és olvasott egy kicsit. Pár perc múlva kopogtattak, Max jött egy fényképezõgéppel a kezében.
- Csíííííz! – mondta Jeannek .- Egyébként szépek a fogaid!
- Miért? Mi van velük? – kérdezte, majd a tükörben látottaktól rosszul lett. – Ez már mindennek a teteje! Ki fogom nyírni Bobbyt, Kitty és Amarát!
- És engem! – tette hozzá Max.
- Téged miért?
- Mert miattam zöldek a fogaid! – mondta, majd elfutott a géppel együtt.
Jean most már aludni tért, annyira kifárasztották. Azonban lent a Hallban Amara, Kitty, Bobby és Max ünnepeltek:
- A zsenialitásunkra! – mondta Bobby, majd mindannyian megittak egy pohár pezsgõt.