- Amara! Mi volt ez a medvés história? – kérdezte Kitty.
- Nem tudom. Én láttam egy medvét, ami rám támad. – mondta Amara, majd meglátta, ahogy Kitty az égnek emeli a szemét, jelezvén, hogy bolondnak tartja. – Kitty, én az igazat mondom!
- Amara, megnéztük. Ott voltunk 8-an, és egyikünk se látta a medvét! Biztos jól vagy?
- Látom, itt mindenki õrültnek tart! Akkor nincs is helyem ilyen tökéletes emberek között! Cya! – mondta Amara duzzogva, majd elment a sátorba.
Kitty nem vette komolyan, inkább visszakapcsolódott a beszélgetésbe. A téma itt is Amara „látomása” volt.
- Szerintem megõrült! – mondta Vadóc. – Képzelõdik. El kell vinni orvoshoz!
- VADÓC! – kiáltott rá egyszerre Kitty és Jean.
- Jól van, na! Nekem ez a véleményem…
Amara már majdnem sírt, amikor Max jött be a sátorba:
- Bejöhetek?
- Már bent vagy. – válaszolt Amara.
- Én kíváncsi lennék a medvés hist…
- Már te is? – vágott közbe Amara. – Miért nem kérdezed meg a többieket, akik úgyis jobban tudják? Elegem van belõle, hogy õrültnek tartotok!
- Amara, én nem tartalak õrültnek!
- Csak éppen nem hiszel nekem! Az majdnem ugyanaz. – kontrázott Amara, majd elszaladt a sötét rengeteg felé.
- Amara, ne! – kiáltott utána Max.
- Jean! Beszélnem kell veled! – rohant oda Max. – Négy szem közt.
Elvonultak az egyik sátorba, és ott Max kiönthette a szívét neki.
- Most azt hiszi, hogy mind õrültnek tartjuk, és elrohant az erdõbe. – fejezte be.
- Úristen! Hogy lehet ennyire felelõtlen? Várjál, megpróbálom elérni telepatikusan…
- Na? Megtaláltad? – sürgette Max.
- Nagyon gyengén érzékelem az életjeleit. Vagy blokkolja a gondolatait, vagy baja esett.
- Meg kell találnunk!
- Kit kell megtalálnunk Cerkaember? – kérdezte az akkor megérkezõ Logan.
- Öööö… a CD-met! – vágta ki magát Max. – Ja, és van rendes nevem!
- Hogy van a Tûzkisasszony? Még mindig lát medvéket? – faggatózott tovább Logan.
- Nem tudjuk! Már alszik! – próbálta menteni a helyzetet Jean.
- akkor nem zavarom én se! Nem jöttök a tûzhöz? – kérdezte Logan.
- Talán majd egy kicsit késõbb… - válaszolt Jean.
- Max! Kittyt is be kell avatnunk!
- De Jean, ez mind idõvesztegetés! Mi van, ha Amarának komolyabb baja esett?
- De Kittyt akkor is be kell avatnunk!
- Akkor siess vele! – szólt rá Max erélyesen.
- OK, OK! Sietek, ahogy csak tudok!
- *Kitty! Gyere az erdõ szélére, de siess!* – üzente neki Jean telepatikusan.
Eközben Amara csalódottságot érzett, majd egy kisebb sikolyt hallatott:
- Egy farkas! Tényleg megõrültem!
A farkas egyre közelebb ment Amarához, és félelmetesen vicsorgott rá. Van egy képességem! (I’ve got powers, that you can’t deny), majd egy tûzfalat emelt kettõjük közé. Pár perc múlva eloltotta a tüzet, és a farkas tényleg nem volt mögötte.
- Ez lehetetlen! – suttogta, majd elájult.