27. rész
Magma 2004.09.25. 12:19
Az új diák
- Amara! Hát semmi bajod nincs? – kérdezte Max, majd megcsókolta. - Na, szerelmesek! Indulás vissza az Intézetbe. Bőven elég volt ez a három nap. Mindenki pakoljon be! – adta ki az utasítást Logan. Bobby félrehúzta Maxet: - Hé haver! Hogy csinálod, hogy Amara ennyire odavan érted? - Ismered az a szót, hogy romantika? – válaszolt gúnyosan Max. - Haha. Valaki nagyon okosnak tartja magát. – gúnyolódott Bobby is. – De azért kösz! A szóváltás után mindketten elindultak pakolni. Amara örömmel hagyta el ezt a helyet. Valahogy nem hiányzott neki a medvés és farkasos „látomás”. Az Intézetben pedig úgyis minden visszatér a rendes kerékvágásba. Ám ekkor a lányok még nem tudták, hogy minden teljese megváltozik. A hazafelé vezető út gyors volt, mert Ciklon visszavitte őket. Amikor megérkeztek Kitty rohant feléjük, keresztül az asztalokon, falakon és embereken. - Na végre! Úgy unatkoztam! – kiáltotta nekik. - *Bezzeg mi nem unatkoztunk!* - gondolta Vadóc. – *Jean és Amara hozták a szokásos formájukat!* - Valamit mondanom kell nektek! – érkezett meg a Professzor is. - Ki vele Professzor! – bátorította Scott. - Új diák érkezik délután az Intézetbe. Szeretném, ha kedvesek lennétek vele. - ÚJ DIÁK? – akadtak ki a többiek. - És hol aludna? – kérdezte Jean. – Hisz már csak nálam meg Amaránál van hely… - Ezt már megbeszéltem Kittyvel. Ő összebútorozik Amarával, az új diák meg Vadóccal. - Ezek szerint lány, igaz? – kérdezte Amara. - Igen. – mondta a Professzor. – *Kíváncsi vagyok, hogy mennyire erős a párok kapcsolata, mert a fiúknak elég nagy kísértés lesz az új lány.* - gondolta még. Ahogy a Professzor ígérte, délután 4 felé megérkezett az új lány egy limuzinban (!). Hosszú vörös haja volt és vagy 20 csomagja. Ő maga a telefonon lógott és valószínűleg a szüleivel beszélt. - Persze! Rendesen megérkeztem, de most már le kell tennem. Sziasztok! – s ahogy mondta úgy is tett. A négy lány tátott szájjal nézte, a fiúk meg lesték, mint egy istennőt. - Milyen van neki, ami nekünk nincs? – kérdezte mérgesen Amara. - Vörös haja? – kérdezte Kitty. - Nem, nekem is vöröses, Jeannek pedig vörös. – mondta Vadóc. - Pénze? – kérdezte Jean. - Valószínűleg talált! – mondta egyszerre a másik három lány. - Sziasztok! A nevem Ashley Carson. - Szia Ashley! Az én nevem Bobby, ők itt Max, Scott, Karl, Kitty, Amara, Jean és Vadóc! Üdvözöllek körünkben! – mutatta be az Intézet fő lakóit Bobby. - Örvendek! Megmutatnátok az egyéni lakosztályom? – kérdezte Ashley. - Egyéni? – kérdezte döbbenten Amara. - Lakosztályod? – kérdezte ugyanolyan állapotban Kitty. - Igen, ugyanis ilyet foglaltattam. - Itt egy szobában minimum ketten laknak, és csak szobák, nem lakosztályok! – oktatta ki Jean. - Te kivel laksz? – kérdezte Ashley. - Én? Ööö… Senkivel. - Akkor a te szobád kell nekem! Megmutatnátok fiúk? - Persze! – hallatszott az egyhangú válasz. A négy lány döbbenten állt az Intézet kertjében, és megszólalni sem tudtak a meglepetéstől.
|