Tina óvatosan felemelte a halvány narancssárga színű mappát, amiből félig-meddig kicsúszott néhány fénykép. Tina óvatosan kivette a fényképet, amin Chloe volt…

-Még nem is láttam ezt a képet… -szólalt meg csodálkozva az érintett, miután kivette barátnője kezéből a képeket.

-Ezeket nézzétek… -vágott közbe Tina, miután kinyitotta a mappát, ami tele volt a Chloe-val készült képekkel, ám a legtöbb úgy készült, hogy a „modell” nem is tudott arról, éppen egy fényképen örökítik meg.

-Mi ez az egész? –kérdezte Matt miközben kérdő tekintettel Chloe-ra tekintett.

-Ne nézzetek rám… Én ezek közül a képek közül egyet sem láttam… Sőt a legtöbbről azt se tudom, hogy mikor fényképezte egyáltalán Nate.

Ezután kikapta a mappát is Tina kezéből majd sorban végignézte a képeket… Néhány kép a partin készült… sok közös kép akadt köztük a gimiből is és az egyéb baráti összejövetelekről… A legtöbb azonban mégis úgy készült, hogy arról Naten kívül senki sem tudott – például Chloe a munkahelyén, a forgatáson, tánc közben, miközben a városban sétál, bevásárol, másokkal beszélget, a lakáson beül olvas, főz, telefonál és ehhez hasonlók…

-Azt eddig is tudtam, hogy néha elég furán viselkedik Nate de úgy tűnik mindig újabb és újabb érdekességek derülnek ki róla… -jegyezte meg Matt.

Néhány percig senki sem szólt egy szót sem, csak nézegették tovább a képeket… Tina miközben a maradék cuccot pakolta vissza a fiúkba, rátalált egy másik, szürkéskék mappára is, amit kíváncsian kiszabadított a fiókból.

-Ez kezd egyre félelmetesebbé válni…

-Még egy mappa? –kérdezték a többiek, mire Tina feléjük nyújtotta ezt a mappát is, benne egy hasonló képsorozattal, mint a Chloe-é, ez viszont Roxanne-ról készült – rengeteg franciaországi kép, közös képek, és nem kevés kép ami már ott készült Bostonban…

-Chloe, beszélned kéne Nate-tel… -szólalt meg óvatosan Tina, de ahelyett, hogy Chloe vitatkozni kezdett volna, csak szórakozottan bólintott egyet. Ezután félrerakta Roxanne mappáját, és még egyszer átnézte azt, amiben a róla készült képek voltak.

-Igen… beszélnem kell Nate-tel. –suttogta maga elé.

Amíg Bostonban Matt, Tina és Chloe a fényképekkel voltak elfoglalva, addig egy kicsit délebbre, Miamiban Sophie és Michael épp az egyetem felé siettek.

-Hmm… a szünet utáni első napon elkésni az egyetemről?

-Michael, az  ég áldjon meg siess már egy kicsit! Szerintem direkt csinálod… Már így is késésben vagyunk… -állt meg egy pillanatra Sophie, majd karon ragadta a nyugisan sétáló Michaelt és elkezdte a busz felé vonszolni.

Ám amikor befordultak az utcán, éppen abban a pillanatban hajtott ki a busz a megállóból…

-Ne mááár… -akadt ki Sophie miközben összetörten bámult a busz után. –A következő csak 15 perc múlva jön…

-Nem tudom miért aggódsz, már így is fél órás késésben vagyunk mert valaki elfelejtette felhúzni az ébresztőórát. Akkor meg nem mindegy, mennyit késel? –kérdezte Michael mosolyogva.

-Lehet hogy otthon kellett volna maradnod… -mondta duzzogva Sophie.

-Tudom, hogy nem bírtad volna ki nélkülem és néhány nap múlva visszajöttél volna.

-Nem olyan biztos az… -válaszolt Sophie, majd megpuszilta a fiút.

Alig fél órával később már meg is érkeztek az egyetem épületéhez, ám amikor beértek a főépületbe és Sophie megpillantotta a faliújságra kitűzött üzeneteket, hirtelen a homlokára csapott…

-Ez nem igaz… Ez nem lehet… Hogy felejthettem el?

-Mi a baj? –kérdezte Michael kíváncsian, majd amikor odalépett és ő is elolvasta az üzeneteket nevetésben tört ki.

-Nem ide kellett volna jönnünk, hanem a Színházterembe… Ugyanis amiket kikaptunk szövegeket, most fogjuk összepróbálni…  -magyarázta Sophie majd karon ragadta útitársát és egy elegáns hátra-arc kíséretében elindultak a város egy másik részébe…

Amikor azonban megérkeztek, olyan meglepetések várták őket, hogy ha tudták volna, inkább otthon töltik az egész napot…