- Ez egy tényleg nem semmi csapat –mondta maga elé Bobby. A többi X egyetértett vele.
- Nem kell egyből úgy megijedni, volt már keményebb ellenféllel is dolgunk. –mondta Jean. –Ó, és mindjárt jön egy kedves régi ismerősünk is.
- Ki? –kérdezte Kitty.
- Majd meglátod. –kacsintott Jean.
- Mi az? Csak nem feladjátok? –kérdezte gúnyosan Brian.
- Dehogy! Ha harc, hát legyen harc! –kiáltott fel Jean, de a többiek megszeppenve néztek rá. -*Figyeljetek, Kitty, te láthatatlanná tudsz válni, igaz? Amara, te fel tudod venni a tűzelementál alakot. Én egy kis telekinézissel besegítek, akinek tudok. Rendben?*
- Rendben! –mondta Kitty és Amara egyszerre.
Ezután Kitty láthatatlanná vált, Amara pedig tűzelementál alakot vett fel, Jean szemében kigyulladt a tűz, Bobby felvette a jégember alakot, Max és Scott pedig összeszedték maradék energiájukat.
Kitty rátámadt Reára, aki így nem tudta, hogy mikor támad rá Kitty, Jean Brian energiagömbjeit térítette el, így Scott is tudta használni a képességét. Amara Lucyt próbálta eltalálni egy lávagömbbel, Max és Bobby, pedig Victor ellen harcoltak, méghozzá úgy, hogy Bobby megfagyasztja alatta a talajt, Max pedig verekszik vele. Pár percen belül elkezdett sötétedni, majd hamarosan megérkezett a felmentő sereg is: Logan és Vadóc.
Karl pedig megdöbbenve nézte az ikertestvérét.
- Victor? Te meg hogy kerülsz ide? És ezek meg kik?
- Hello Karl! –köszönt gonosz vigyorral Victor.
A Vengeance tagjai földbe gyökerezett lábbal bámulták őket, mivel nem tudtak róla, hogy Victornak ikertestvére is van.
- Na akkor válaszolnál, hogy ők kik, és mit akartok?
- Ők a csapattársaim, és azért jöttünk, hogy bosszút álljunk.
- De –kezdett bele megint Karl, de félbeszakították a mondanivalóját.
- Besötétedett, úgyhogy ideje lenne, ha megmozdulnátok. –mondta idegesen Rea.
- Nem úgy készültünk, hogy itt alszunk, tehát… - mondta Lucy, majd kiengedte a macskakarmait, és rátámadt Karlra.
Ám ekkor a előtűnt a felhők közül a telihold, Karl pedig átváltozott vérfarkassá, és elkapta Lucy karját. Ekkor a Vengeance minden tagja megdöbbenve nézte őket, hogy mi fog történni. Lucy rémült tekintettel nézett Karl szemébe, majd lassan visszahúzta a macska-karmait. Rea ekkor anyagtalanná vált, hogy kiszabadítsa Lucyt, ám semmit sem használt, így csak értetlenül nézett, ám Karl a másik kezével elkapta Rea karját is.
- Ugyanaz a képességem, mint a testvéremnek, csak én még vérfarkas is vagyok mellette.
- És neked mi a képességed? –bökött Brian Vadóc felé.
- Ó, semmi különös. –mondta Vadóc, majd odament Brianhoz, eközben Max és Bobby leütötték Victort, aki elvesztette az eszméletét.
- Na, mégis. Nagy kárt úgy sem tudsz tenni bennem, mivel bármikor fel tudok töltődni energiával.
- Hiszek neked. –mondta Vadóc.
Majd rámosolygott Brianre, aki szintén visszamosolygott, és megfogta Vadóc kezét, ám Vadóc nem viselt kesztyűt, így elszívta az emlékeit és az összes energiáját, plusz még a képességét is átvette. –Tévedtél. –mondta Vadóc vigyorogva, majd minden X-men felé egy energiagömböt lőtt, amitől az X-ek is feltöltődtek energiával.
- Velük mi legyen? –kérdezte Karl majd ránézett Lucyra és Reara, akinek égő narancssárga színűre átváltozott a szeme.
- Nem tudom, de gyertek be, mert szerintem már elkészült a tea, majd teázás közben megbeszéljük.
- Rendben! –vágta rá Vadóc és Karl, a többiek pedig egy erőltetett mosollyal bementek a nappaliba, és Victort és Briant is vitték magukkal.
Karl visszaváltozott emberré, de továbbra sem engedte el a két lány karját, úgy hogy nem tudták használni a képességüket.
- Te macskává is át tudsz változni? –kérdezte Karl Lucyt.
- Igen. –mondta félve a lány.
- Kérdezhetek valamit? A macska mindig a talpára esik, a vajas kenyér pedig a vajas felére. Mi történne akkor, ha a macska hátára a vajas felével fölfelé egy szelet vajas kenyeret kötnénk? –hangzott a kérdés, mire mindenki elkezdett nevetni.
- Lemaradtam valamiről? –kérdezte Jean a teáskannával a kezében, mire Vadócon és Karlon kívül mindenki elhallgatott, Jean pedig értetlenül nézett körbe.
- Valami rosszat mondtam?
- Á, semmi, csak Karllal beszélgettünk. –mondták vigyorogva a többiek, majd elvesznek egy csésze teát.
- Látom, hogy Brian és Victor még mindig nem tértek magukhoz… Mindjárt jövök, csak felmegyek az emeletre és hozok valamit. –mondta Jean, majd kiment a nappaliból.
A többiek pedig, megkönnyebbülve ráöntötték a teájukat az egyik cserepes virágra…