Másnap kora délután Matt neki is állt összepakolni. Mikor azonban Kleo megkérdezte tőle, hogy hova is fog költözni abbahagyta a pakolást. Tényleg… Hova is?

-Miért nem kérdezed meg Nate-et? Náluk van egy üres szoba… Meg egy viszonylag nagy kanapé is –ajánlotta fel Kleo miközben magához húzta a lábait és átölelte őket. Matt elhúzta a száját.

-Mint már említettem tegnap kissé veszekedtünk.

-És? Azt hittem azt már megszoktad az elmúlt 25 évben, hogy veszekszel vele. Meg gondolom ő is. Már biztos el is felejtette –értetlenkedett Kleo, mire Matt hosszan kifújta a levegőt, majd megrázta a fejét.

-Nem hiszem… Ez kicsit komolyabb volt, mint a szokásos kis vitáink. És kivételesen én voltam a hülye –magyarázta tovább, mire Kleo kezdett egyre kíváncsibbá válni. Eleinte nem érdekelte, hogy miről vitatkozott megint a két Prouse fiú, de most már kezdett érdekessé lenni a dolog.

-Mit mondtál?

-Felhoztam egy témát dühömben, amit nem lett volna szabad –húzta tovább az időt a fiú, de Kleo nem szállt le a témáról. Lábait elengedte, és maga alá húzta őket, majd kicsit közelebb hajolt Matt-hez.

-Mit?

-Chloe terhességét –mondta ki végül, mire Kleo-nak óriásira nyíltak a szemei és levegő után kapkodott.

-Nem hiszem el! Matt! Hogy beszélhettél róla? Tudod mennyire ki voltak bukva miatta. Megegyeztünk, hogy soha senki nem beszél róla. Egy gyereket elveszteni… Én tudom milyen –tette a hasára a kezét Kleo, miközben el-elcsuklott a hangja.

-Nem így volt Kleo. Chloe nem elvesztette. Ő elvetette –avatta be Matt a lányt halál nyugodt hangon, mire Kleo-nak még nagyobbra nyíltak a szemei.

-Tessék?

-Nate közölte Chloe-val, hogy nem fogja elhagyni Roxanne-t. És, hogy az is biztos, hogy ha Aaron megtudja, akkor lelép. Így Chloe végül elvetette. Másnap Nate felkereste és visszavonta, amit hetekkel előtte mondott. De akkor már késő volt… -avatta be a teljes történetbe Matt Kleo-t, mire a lány teljesen ledöbbent. Így néhány másodpercig csend honolt a szobában.

-De én azt hittem… Miért kellett akkor egyáltalán elmondani, hogy terhes volt?

-Mert Nate elszólta magát Roxanne előtt. Viszont nem merte azt mondani neki, hogy Chloe elvetette, így inkább hazudott. És innentől kezdve ez a mese terjedt. Csak hárman tudtuk az igazságot, mivel Chloe tőlem kért tanácsot, hogy melyik orvost válassza. De most már te is tudod –fejezte be a történetet Matt, mire Kleo fáradtan hátra dőlt a kanapén. Túl sok információ volt ez neki egyszerre.

-Nem tudom elhinni…

-És én tegnap mindezt felidéztem… Most már érted miért nincs kedvem beszélni az öcsémmel? –dőlt hátra Matt is a kanapén, mire Kleo felé fordult.

-Mindenesetre, ha nem is Nate-től, de Chloe-tól megkérdezném. Ő már meg tudja puhítani Nate-et. Főleg most, hogy drága öcséd így fut utána –forgatta a szemét a lány, mire Matt, felkapta a fejét.

-Hogy mi?

-Ne már, hogy nem vetted észre. Te gyakrabban találkozol Nate-tel mégis nekem tűnt fel? –nevette el magát Kleo, mire Matt továbbra is értetlenül nézett rá. Így végül Kleo sóhajtott –Mindegy, nem fontos.

-Ez nem lesz így jó. Ha megint összejönnek… Az ő szakítás típusúk. Megint kezdődik, majd az ott teszek keresztbe a másiknak, ahol csak tudok időszak. Nem, ezt nem hagyhatjuk! Meg kell akadályoznunk! –kezdett el pánikba esni Matt, mire Kleo csak a szemét forgatta, miközben felidézte, hogy a gimiben Nate valami hasonlót tervezett a Tina-Matt páros ellen. Csak éppenséggel neki nem sikerült.

Néhány óra múlva –mikorra Mattnek végre sikerült összeszednie a bátorságát- a fiú már öccséék ajtaján kopogott.

-Nyitom –hallatszott Chloe hangja, majd meg is jelent az ajtóban –Szia Matt! Mi szél hozott?

-Bemehetek? –kérdezte a fiú, mire Chloe utat engedett. Matt körbenézett a lakásban- Nate merre?

-Shrewsbury-vel vagy kivel beszél a képeiről. Végre kiállítják őket egy nevezetesebb kiállításon is. Szóval most be van zsongva. De meg is érdemli. Évek óta ezért küzd –magyarázta Chloe miközben, becsukta az ajtót, majd elindult a nappali felé.

-Beszélnünk kéne –váltott témát Matt, mire a lány kicsit meglepődött aztán megvonta a vállát és leült a kanapéra.

-Rendben. Akkor beszéljünk –egyezett bele szélesen mosolyogva. Mire Matt is leült a kanapéra.

-Mi van közted is Nate között? –vágott rögtön a közepébe Matt türelmetlenül. Mióta Kleo beszélt neki arról, hogy a két fiatal esetleg újra összejöhet, azóta csak ez járt a fejében. Chloe pedig gyanúsan összehúzta a szemöldökét.

-Hogy jött ez most? Amúgy semmi… Barátok vagyunk. Semmi több. Van annyi eszem, hogy nem vágok bele újra. Nem akarom, hogy megint hónapokig ne beszéljünk egymással. Azt nem bírnám ki –magyarázta Chloe, miközben visszaemlékezett az elmúlt évekre.

-Rendben. Akkor megnyugodtam. Féltem, hogy újra belevágtok. Aminek tényleg nem lenne semmi értelme. Már egy jó párszor bebizonyítottátok ezt –fűzte tovább Matt, mire Chloe bólintott.

-Igen, tudom. Amennyire tudjuk egymást szeretni, legalább annyira tudjuk gyűlölni is a másikat –harapott az ajkába Chloe, Matt pedig elégedetten dőlt hátra a kanapén.

-Viszont van itt egy másik téma. Ami kicsit kellemetlen számomra. Összevesztünk Tinával.

-Ez nem meglepő… -sóhajtott Chloe.

-De ez most komolyabb. Arra jutottunk, hogy elköltözöm. Már be is csomagoltam csak éppenséggel nincs hova mennem. Anyáékhoz nyílván vissza tudnék, de hogy őszinte legyek nem sok kedvem van hozzá. Így arra gondoltam, hogy esetleg nem lehetne, hogy… -magyarázta a fiú, de Chloe még a kérdés előtt közbevágott.

-De persze. Részemről rendben van a dolog, de erről inkább Nate-et kéne megkérdezned. Elvégre az ő neve van a bérleti szerződésen. Meg ő az, aki mindig is ebben a lakásban lakott. Mi ki-be költöztünk belőle –magyarázta Chloe mosolyogva, mire Matt nyelt egyet.

-Igen tudom. Csak hát… Tegnap összevesztünk.

-A ti testvéri viszonyotokat figyelembe véve ez nem meglepő –kuncogott a lány, mire Matt elkezdte a padlót bámulni.

-Ez kicsit komolyabb volt. Olyat mondtam, amit nem kellett volna.

-Tudom, Matt, tudom. Nate elmesélte –váltott kicsit komolyabb stílusra Chloe, az eddigi mosolygósból, mire Matt értetlenül nézett rá.

-És ennek ellenére nem bánod, hogy ide költözöm? –kérdezett rá, mire a lány megrázta a fejét.

-Nem a te hibád Matt. Az ember sok mindent mond dühében, csak, hogy neki legyen igaza. És ezt tényleg nem te rontottad el, hanem Nate és én –magyarázta Chloe, egy halovány mosoly kíséretében. Matt is elmosolyodott halványan.

-Sajnálom.

-Ki tudja… Talán jobb is így. El tudod képzelni Nate-et, ahogy pelenkázik? –nevette el magát újra Chloe, amihez Matt is csatlakozott.

-Vagy esti mesét olvas –fűzte tovább, mire Chloe bólintott.

-És az építőkockázás?

-Na jó, talán tényleg jobb. De akkor is… -rázta meg a fejét Matt szomorúan.

-Szóval szerintetek nem vagyok az az apa típus? –hallották hirtelen az előszoba felől Nate hangját, mire Chloe és Matt is oda fordult.

-Hát, hogy őszintén legyünk –válaszolt végül Chloe, mire Nate elindult a nappali felé.

-Azért mert még nem akarok családot alapítani, az nem jelenti azt, hogy soha nem is szeretnék majd gyereket –ellenkezett majd leült az egyik fotelbe. Matt vigyorogva válaszolt.

-Te sem vagy fiatalabb, mint én. Nem maradt túl sok időd arra, hogy megkomolyodj.

-Én teljesen komoly vagyok –jelentette ki Nate, mire Chloe és Matt összenézett majd hangos nevetésben tört ki. Erre Nate csak egy szemforgatással válaszolt.

-Aha, persze –nyögött ki végül magából egy ironikus választ Chloe.

-Azt viszont elárulhatnád Matt, hogy mit keresel itt? –váltott témát Nate, kicsit talán goromba hangsúlyban.

-Chloe éppen most ajánlott fel nekem egy kanapét –jelentette ki Matt angyalian vigyorogva, mire öccse felpattant a fotelból és sokat mondóan Chloe-ra nézett.

-Mindjárt jövünk –mondta, majd fejével a konyha felé bökött, aztán Chloe-val együtt átvonult –Nem gondolhatod komolyan, hogy ideiglenesen ide költözzön!

-Még te sem akarhatod, hogy visszaköltözzön a szüleitekhez –vonta fel a szemöldökét Chloe, mire Nate elgondolkodott.

-De akarom. Igazán megérdemli.

-Nate!

-Ne már Chloe! Tisztára meg fogja zavarni az életünket! –próbálta tovább győzködni a lányt Nate, mire Chloe szemei nagyra nyíltak, majd nevetve válaszolt.

-Az életünket? Nincs olyan, hogy életünk Nate! Van a te életed, meg van az én életem. És ennek a kettőnek van néha átfedése. Ennyi. Matt, pedig ide költözik és kész –jelentette ki, majd ezzel lezártnak tekintve a beszélgetést távozott a konyhából, Nate pedig megkövülten nézett utána.

Matt még aznap lehozta a fontosabb cuccait, néhány nappal később pedig már szinte teljesen átköltözött. És egyelőre még nem okozott semmi problémát a lakótársainak. Igaz, igencsak figyelt is rá, hogy ez így legyen.

-Mit csinálsz? –ült le Nate Chloe mellé a kanapéra egyik szombat délelőtt.

-Képzeld. TV-t nézek –válaszolt Chloe úgy mintha valami nagy titkot árult volna el.

-Most már nem –kapcsolta ki a TV-t Nate vigyorogva.

-Nate!

-Mi az?

-Gonosz vagy –jelentette ki Chloe, majd elkezdte csikizni Nate-et, mire a fiú visszatámadt. Így lassan egy kisebb fajta csata alakult ki közöttük, amit néhány dísztárgy bánt csak meg. Végül Chloe a földön találta magát, amint éppen a háton fekvő Nate-en feküdt. Ránevetett a fiúra, mire Nate elkezdett közelíteni a lány arca felé. Azonban arra nem számított, hogy Chloe erre gyorsan fel fog állni és átmegy a fürdőszobába. Így csak kérdő tekintettel nézett utána. Matt –aki egészen eddig úgy tett, mintha egy könyvet olvasna- csak megrázta a fejét a látottakon.

-Mit csinálsz? –ült le Chloe mellé az ebédlő asztalra fél órával később Nate.

-Ez a mai napi kedvenc mondatod? Újságot olvasok.

-Mit írnak? –érdeklődött tovább, mire Chloe megvonta a vállát.

-Semmit… politika az egész.

-Akkor ne is foglalkozz vele többet –kapta ki vigyorogva a lány kezéből az újságot Nate.

-Add vissza!

-Most mondtad, hogy nincs benne semmi –vigyorgott tovább Nate miközben folyton elhúzta Chloe keze elől az újságot.

-Nate! Már megint gonosz vagy –próbálta továbbra is visszaszerezni az újságot a lány, nem sok sikerrel.

-Kössünk alkut –nyomta Chloe arcába a sajátját Nate, mire a lány meggondolta magát.

-Annyira nem is fontos… -jelentette ki, majd visszavonult a szobájába.

-Kettő -jelentette ki Matt vigyorogva, mire öccse vágott egy fintort.

-Mielőtt még megkérdeznéd, hogy mit csinálok locsolom a virágokat –előzte meg Nate kérdését Chloe, majd felállt a virágoktól.

-Kivételesen nem akartam megkérdezni.

-Na persze –válaszolt Chloe, majd lerakta a locsolókannát.

-És most mit csinálsz? –tette fel egy angyali mosoly kíséretében a kérdést Nate, mire Chloe csak nem a haját tépte.

-Nate, kezdesz fárasztani.

-Ne haragudj –lépett a lányhoz Nate, mire Chloe is tett Nate felé egy lépést.

-Nem haragszom –suttogta Chloe, és tovább közelített a fiúhoz. Már majdnem találkozott az ajkuk, mikor Chloe kapcsolt és gyorsan elhúzta az arcát, majd átvonult a konyhába.

-Az istenit már… -szentségelt Nate, mire Matt ismét beszámolt az eredményről.

-Három.

-Kopj le –válaszolt undokul Nate, majd elvonult a szobájába. Teltek az órák és Chloe neki állt, hogy egy-egy ügyét telefonon oldja meg. Így most fel-alá sétált a nappaliban.

-Rendben. Persze várok –mondta a telefonba fáradtan.

-Mire vársz? –jelent meg újra Nate, mire Chloe sóhajtott. Kezdte unni, hogy Nate egésznap őt figyeli.

-Ez a mai programod, hogy egésznap azt figyeled, hogy mit csinálok?

-Nem, a mai programom az ideális pillanat keresése.

-Ugyan mire? –kérdezte nevetve a lány, mire Nate megvonta a vállát.

-Bármire.

-Hagyjuk ezt a mellébeszélést –kérte Chloe egy grimasz kíséretében, mire Nate-nek felcsillant a szeme.

-Jó, akkor rátérek a lényegre –jelentette ki, majd közelebb lépett a lányhoz.

-Nate… -ellenkezett Chloe, de Nate csak még közelebb lépett hozzá. Aztán kisimitott egy hajtincset a lány arcából. Végül a telefon mentette meg Chloe-t -Mrs. Walker? Chloe Davies vagyok –tért vissza a telefonbeszélgetéshez, majd két-három lépést hátrált Nate-től, aztán hátat fordított a fiúnak és elvonult a laská egy másik részébe.

-Négy –adta le a helyzetjelentést Matt vigyorogva, mire öccse hozzávágta a legközelebbi dolgot, ami a kezébe került. Az, pedig egy jegyzettömb volt.

-Fogd be –jelentette ki, majd visszavonult a szobájára. Matt egyre jobban élvezte a helyzetet. Igazán szórakoztatónak találta azt számolgatni, hogy Chloe hányszor utasítja vissza a testvérét. És nem is kellett sokáig várnia Nate ötödik próbálkozására…

-Uhh… Bocsi –kért bocsánatot Nate, a fürdőszobából kilépő Chloe-tól, akinek éppen most verte ki a kezéből ruháskosarat.

-Nem gond… -guggolt le Chloe, majd neki állt összeszedni a kiborult ruhákat. Így Nate is leguggolt, hogy segítsen a lánynak –Kösz –mosolygott rá Chloe, majd egy zokniért nyúlt, éppen ahhoz amihez Nate. Így a fiú elengedte a zoknit és inkább Chloe kezét fogta tovább. Végül a lány megfogott a másik kezével egy másik zoknit és Nate arcába tartotta.

-Ez a tiéd? –kérdezte, de meg sem várta a választ. Ledobta a földre a zoknit, majd kiszabadította a kezét és ott hagyva a frissen mosott ruhákat elvonult a konyhába. Nate pedig várakozóan ránézett bátyjára.

-Jaj, majd nem elfelejtettem. Öt –vigyorgott szélesen Matt, mire öccse csak egy grimasszal válaszolt.

Ezután Nate már nem igen próbálkozott. Inkább elfeküdt a kanapén és egy magazint olvasgatott. Mindeközben Matt a tv-t nézte. Aztán egyszer csak kinyílt Chloe szobájának az ajtaja és a lány, kezében a mobiljával, megállt Nate előtt.

-Biztos érdekel, hogy mit csinálok ma este –fonta össze a két kezét maga előtt, miközben egy félmosolyra húzta a száját. Nate felnézett a magazinjából.

-Vháó… Csak nem lettél hirtelen telepata? –kérdezte vigyorogva. Chloe nem reagált rá, csak megválaszolta a saját kérdését.

- Egy klubba megyek veled –jelentette ki halál nyugodtan, mire Nate felült a kanapén.

-Tessék?

-Szóval ideje lenne elkezdenek készülődni. Fürdés, borotválkozás, öltözés. Gyerünk, gyerünk! –csapta össze a két kezét kétszer Chloe, majd hátradobta a haját.

-Ez most, hogy jött ilyen hirtelen? –kezdett gyanakodni Nate. Időközben Matt sem a tv-t figyelte, hanem Chloe randevúra hívását.

-Néhány szerkesztő társam meghívott egy kis esti kiruccanásra –jelentette ki a lány, ezzel elrontva Nate kedvét és megnyugtatva Mattet.

-És én, hogy jövök a képbe? –érdeklődött tovább Nate, mire Chloe ártatlanul elmosolyodott.

-Nos… Mindhárman elhozzák a pasijukat. Akkor már én is viszek magammal valakit.

-Úgy mondod mintha csak valami kiegészítők lennénk számotokra.

-Talán így is van –kacsintott rá Chloe, majd sarkon fordult és neki állt ő is készülődni.

-Öt - egy. Nem is rossz arány –szólt közbe Matt, mire Nate megvonta a vállát.

-Jobb, mint az Öt-Null.

-Sziasztok! –köszönt másfél óra múlva Chloe a szerkesztőtársainak és azok partnereinek, mire azok visszaköszöntek. Ezután az egyik nő neki állt bemutatni őt mindenkinek.

- Ez itt Martin, Rita vőlegénye. Ő Nick, Sharonnal már három hónapja házasok. És végül itt van Tony, akivel már lassan két éve együtt élünk –mutogatta vágig a társaságot, mire Nate mindenkinek bemutatkozott. Ezután a három nő kíváncsian nézett a Chloe-Nate párosra. Chloe nyelt egy nagyot, aztán válaszolt a fel nem tett kérdésre, miközben belekarolt Nate-be.

-Január óta együtt lakunk

-Ó az összeköltözés eleje a legjobb! –emlékezett vissza Rita, mire Chloe csak mosolygott Nate pedig lassan rájött, hogy mi is a helyzet.

-Bizony. Másnap meg mindig hullafáradt vagy az éjszaka miatt.

-Na de Amber! –szólt rá a barátnőjére Sharon.

-Igen, ismerős. Ugye, szííívem? –nyújtotta el az utolsó szót Nate, miközben egy kissé ördögi mosolyra húzta a száját.

-Igen, nagyon is –bólogatott bőszen Chloe, majd Nate-tel együtt helyet foglalt az asztalnál.

-Pincér! Egy mojitot mindenkinek! –adta le a rendelését Tony, amit nem sokkal később meg is kapott mindenki.

-Egészségünkre! –mondták egyszerre, majd belekortyoltak a koktéljaikba. Ezután a párok mind-mind hosszú csókba merültek, Chloe pedig egyre kényelmetlenebbül érezte magát. Nate se tudta, hogy most mit kéne tennie, így csak kérdőn nézett a lányra, aki végül magához húzta és megcsókolta. Nate pedig, mint egy kisfiú, aki beszabadult az édességboltba, próbált minél többet kapni és csak csókolta és csókolta a lányt.

-Bocs Nate az este miatt… -zárta be a bejárati ajtót órákkal később Chloe, mire Nate értetlenül nézett rá.

-Miért? Én nagyon élveztem.

-Többet nem kérlek arra, hogy játszd el a pasim. Csak kissé kínosan éreztem magam, hogy szingli vagyok –vette figyelmen kívül Nate mondatát Chloe, majd levette a cipőjét és a kabátját.

-Bármikor szívesen leszek a pasid, Chloe Davies –jelentette ki Nate mosolyogva, majd közelebb lépett a lányhoz, mire Chloe szélesen elmosolyodott. Nate pedig még közelebb lépett hozzá, majd végig simította a karját.

-Nate –suttogta a lány kissé talán ijedten, majd elfordította az arcát. Ezzel azonban nem ért el semmit a fiú újra maga felé fordította.  Már éppen csókolta volna meg, amikor Matt kilépett a fürdőszobából. Erre Chloe elugrott Nate-től.

-Sziasztok! Milyen volt az estétek? –kérdezte Matt és látszott rajta, hogy egyáltalán nem érdekli a válasz. Viszont annak határozottan örült, hogy sikerült megakadályoznia azt a csókot. Chloe szégyenlősen megvonta a vállát, aztán a fürdőszoba vette az irányt.

-Kösz, Matt. A legjobbkor –köszönt bátyjának Nate gúnyosan, mire a fiú ártatlanul megvonta a vállát.

-Nem tudhattam. Jó éjt –búcsúzott el, majd az ideiglenes szobája felé indult. Nate pedig fáradtan dőlt le az egyik fotelbe. Túl hosszú volt számára ez a nap…