Ám csak egy puffanás hallatszott válaszként, mert Michael elájult.
Nate odament hozzá, majd megszólalt:
- Na ezt rendesen elintézted.
- Akkor nem mehetnénk inkább haza, mielőtt megérkeznek a többiek? –kérdezte Christina.
Mivel a többieknek is tetszett az ötlet, elindultak vissza az erdő felé. De mivel fáradtak voltak, a két lány végignyafogta az egész utat, Nate pedig 10 perc után megunta a nyafogást. Ezért elkezdett gondolkodni. Egyszer csak a két lány megállt, és közölték, hogy nem hajlandóak tovább menni, amíg nem pihentek.
- Ti nem hallottátok? –szólalt meg Nate ijedt arckifejezéssel pár perc pihenő után.
- Én nem szoktam hallucinálni, mint egyesek. –mondta Chloe, de Christina ijedten megrángatta a vállát és csendben mutogatott visszafelé, amerről jöttek… egy dühös vaddisznó indult el röfögve feléjük.
- Nate, itt az alkalom, azt mondtad, hogy majd te megvédsz minket. –mondta Chloe.
- Hát… Ööö… Futás?! –kérdezte Nate.
Ezután azt vette észre, hogy a két lány már úgy fut, ahogy csak bír. Nate is elkezdett utánuk futni. Futottak, ahogy bírtak, érdekes módon egyik lány sem panaszkodott, hogy álljanak meg pihenni. A vaddisznó végig mögöttük rohant, de nem érte utol őket. Rohantak, ahogy bírtak, éppen hátrafelé néztek mindannyian, hogy a vaddisznó milyen távol van tőlük, amikor valakibe belerohantak. Hirtelen odakapták a fejüket, és látták, hogy a szüleik azok. Utána gyorsan hátranéztek, és látták, hogy a vaddisznó eltűnt. Az aggódó szülők megnyugodtak, amikor megtudták, hogy a gyerekeiknek semmi baja. Elindultak hazafelé, és közben Chloe és Tina elmesélte, hogy mi történt velük… eltévedtek az erdőben, a vérfarkas, Christina képessége, a Vengeance új rejtekhelye, Michael, akkor a vaddisznó… Nate végig hallgatott, majd amikor a két lány befejezte, nevetve elkezdte mesélni, hogy a vaddisznó nem volt igazi, csak egy illúzió, amit ő idézett elő azért, hogy na nyafogjanak hanem kicsit tempósabban hazaérjenek. A két lány értetlenül nézett rá.
- Mit gondoltok, miért volt az, hogy a vaddisznó sosem ért utol minket? –kérdezte Nate vigyorogva.
Ere a két dühös lány felkapott egy-egy párnát, ami a kocsiban volt, és elkezdték Natet csapkodni vele, egészen hazáig. Otthon Nate egyből kiugrott a kocsiból, majd felrohant a szobájába. Utána este megkapták a lelki prédikációt a szüleiktől, hogy hogyan képzelik, hogy csak úgy szó nélkül elszöknek, komolyabb bajuk is lehetett volna, stb… stb… A büntetésük két hét szobafogság, plusz két hétig minden nap két olyan órán kellett részt venniük, amit Logan tartott.
Lassan letelt a büntetésük ideje is, minden ment újra régi kerékvágásban. A felnőttek egyik nap összeültek, és nosztalgiázgattak a Floridai nyaralásukról. Amara már kezdte sajnálni, hogy annak idején ő nem utazhatott el a többiekkel nyaralni. Ekkor a kölykök kitalálták, hogy mi lenne, ha most ők is elmennének Floridába, és Amara lehetne a „bébiszitter”. A felnőttek először nem annyira díjazták az ötletet, de végül Amarának is megtetszett az ötlet, és a gyerekek oldalán harcolt a Floridai nyaralásért. Végül eldöntötték, hogy Amara egy hétre elmegy nyaralni a gyerekekkel Floridába.
- Apu, te nem jössz? –kérdezte Sophie Karlt.
- Hát ha ez a vérfarkasos képességem nem lenne ilyen kiszámíthatatlan, akkor szívesen elmennék, hiszen ott éltem.
- Akkor kezdhetünk csomagolni. –mondta Amara.
- Holnap reggel 8-kor indulás. –adta ki a parancsot Scott.
A gyerekek mint a szélvész rohantak a szobájukba pakolni. Másnap reggel nagy nehezen 9 után sikerült elindulni. Scott vezette az X terepjárót, Amara ült a mellette levő ülésen, hátul pedig a kölykök egyfolytában azon vitáztak, hogy milyen zene szóljon, egészen addig, amíg a magnó fel nem mondta a szolgálatot. Scott vezetési tempójában valamivel később értek oda, mint annak idején, amikor Logan vezetett, de azért még ebédidő előtt odaértek.
- Na mit szóltok? Az elkövetkező hét során ez lesz az otthonotok. –nyitotta ki az ajtót Scott.
- Nekem nagyon tetszik. –mondta csillogó szemekkel Selene.
- Nekem is. Különben még a padlón fekve is el tudok aludni, a ti kedvetekért. –mondta Sophie.
- Ezt most be is bizonyíthatod. Mindössze egyetlen kanapé van. –mondta Nate vigyorogva.
- Azon pedig én fogok aludni, ugyanis allergiás vagyok a porra. –mondta Chloe.
Ezután kitört a vita, hogy ki aludjon a kanapén.
- Nem irigyellek, Amara. –súgta oda Scott.
- Apu, hazamehetek veled? –kérdezte ijedten Nate.
- Na viszlát egy hét múlva, érezzétek jól magatokat. –köszönt el Scott, és már indult is.
- Úgy lesz! –kiáltották a lányok kórusban miközben a kanapéért verekedtek.
A lányok elkezdtek párnacsatázni, és úgy kergették egymást körbe-körbe a házban. Nate már nyitotta volna ki a kocsiajtót, hogy hazamenjen, ám Scott bezárta a terepjáró ajtaját előtte.
- Apu, én nem maradok itt a csajokkal. –mondta Nate.
- Bátorság! Te leszel itt az egyetlen férfi, a ház ura! –bíztatta Scott, majd elindult haza.
- Hosszú hét lesz… - sóhajtott Amara.
- Hahó, az emeleten van még 6 ágy. –kiabált le az emeleten levő teraszról Nate. –Plusz a földszinten egy, így mindenkinek lesz helye.
A lányok mihelyt meghallották, egyből rohantak fel az emeletre, hogy ágyat foglaljanak maguknak.