Másnap reggel a kölykök rábeszélték Amarát, hogy megint menjenek le a partra. Mivel a reggeli közben végig ezzel nyúzták, ezért végül engedett, és lement felügyelni rájuk. Nem volt kedve vízi csatázni a gyerekkel, ezért inkább a parton napozott. Már majdnem elaludt, amikor egy ismerős hangot hallott meg pár méterre tőle.
- Látom, kibuktál a kölykök miatt, de itt van a felmentő sereg.
Amara lassan megfordult, hogy megnézze, hogy ki az, majd elmosolyodott.
- Na és mond csak Karl, hogy a felmentő sereg? –körbenéz.
- Nem vagyok elég ahhoz, hogy néhány kis kölyökre vigyázzak? Egyébként hol vannak?
- A vízben birkóznak, remélem hogy még egyikük sem fulladt bele. –mutatott Amara a víz felé.
- Na akkor én megyek, megnézem őket.
- Várj egy kicsit! –szólt utána Amara. –Hogyhogy eltudtál jönni?
- Már tudom kezelni ezt a vérfarkas képességet, és mivel a többiek nem érnek rá, gondoltam hogy én jövök segíteni vigyázni a kölykökre. –mondta Karl, majd lement a vízpartra.
A fiatalok nagyon meglepődtek, amikor meglátták, mivel Amarát már sikerült szinte teljesen kiborítani, erre most egy másik bébiszitter…
- Nos Sziasztok! Gondolom senki nem felejtette el a nevem négy nap alatt… -kezdte el Karl a mondandóját, amikor bement a vízbe a többiekhez- … és mostantól én leszek az új bébiszitter. Egyéb kérdés, kérés, óhaj, sóhaj? –a kölyök meglepődve néznek, majd egyszer csak Chloe megtöri a csendet:
- Fogadjunk, hogy nem mersz kiállni ellenünk vízi csatára.
- Na ezt most kihagynánk… -mondta Selene és Rachel, majd elmentek búvárkodni.
- Fogadjunk. Mindenki egy ellen, vagy két csapat legyen? –kérdezte Karl.
Erre Tina, Chloe, Sophie és Nate egyből nekiugrottak, és megpróbálták lenyomni a víz alá. De nem sok sikerrel, mivel senkinek sem hatott rá a képessége, és mivel Karl simán felemelte őket és pár méterrel arrébb dobta a vízbe őket. Mivel a kölykök már rájöttek, hogy így ezt a csatát nem nyerhetik meg, ezért beleegyeztek, hogy csapat-csapat ellen játszanak. Sophie pihenés képen elment Rachellel és Selenével úszni egy kicsit, így maradt Chloe, Tina, Nate és Karl.
- Karl, lehetek veled? –stoppolt gyorsan Tina, így megoldódott a csapatfelosztás is.
Addig így birkóztak, amíg Sophie és Rachel riadtan nem szóltak nekik, hogy Selene lebukott a víz alá, és nem látták többet.  Gyorsan mindenki elindult, hogy megkeresse, de sehol sem találták. Ekkor Karl elindult, hogy mélyebbre leússzon. Úgy két percenként visszajött a vízfelszínre levegőért, majd mindig újra lemerült. Úgy körülbelül a hatodik levegővétel után Selenével együtt jött fel a felszínre, akinek semmi baja sem volt. Csodálkozva nézte a többieket, mire elmesélték neki, hogy már egy fél órája őt keresik, és nem látták, hogy feljött volna a vízfelszínre levegőért. Selene döbbenten nézett rájuk, mivel azt hitte, hogy csak pár percet volt lent.
- Mi is a képességed? –kérdezte Karl.
- Hát… vízzé tudok változni… de most nem változtam át ilyen víz alakba. –mondta Selene értetlenül.
- Szerintem ez is hozzátartozik a képességedhez. –mondta Karl. –Akármennyi, vagy legalábbis hosszú ideig kibírod a vízben levegő nélkül.
- Hahó… -lökte oldalba Rachel Christinát, mivel észrevette, hogy Amara a partról integet feléjük.
Mindannyian kiúsztak a partra, majd elindultak haza a szállásukra. Út közben összefutottak Matthewval, így őt is elhívták. A szálláson kipihenték a birkózás fáradalmait, majd Karl kitalálta, hogy elmegy vitorlázni egyet és kinek lenne még kedve hozzá? A három legfiatalabb lány egyből kapott az alkalmon, így Karl egy fél órával később már a tengeren vitorlázott Sophieval, Rachellel és Selenevel. Ezalatt a szálláson Nate és Matthew két üveg szódával harcoltak egymás ellen, Chloe és Christina pedig tévét néztek Amarával. Nate megállt a kanapé mögött, és amikor a bátyja rá akarta önteni a szódát, félreugrott, így Christina lett vizes. Dühösen kikapta a szódásüveget Nate kezéből, és elkezdte Matthewt kergetni, először a házban, majd miután minden vizes lett, Amara kizavarta őket a házból, így a ház körül kergették egymást. Egy fél órával később mindketten vizesen jöttek vissza, majd Christina nevetve elpanaszolta, hogy Matthew beledobta a parton a vízbe. Pár perccel később azt vették észre, hogy elkezd fújni a szél, majd hamarosan az esőcseppek kopogását is hallani lehetett az ablaküvegen. Matthew elindult vissza a saját szállására, Amara pedig kinézett az ablakon, majd észrevette, hogy a tengeren hatalmas hullámok támadtak… ekkor hirtelen eszébe jutott, hogy Karl és a gyerekek még mindig nem értek haza. Idegesen keresett egy esernyőt, majd elindult a kikötő felé. Szerencsére már a kikötőben volt a kis csapat, így vizesen, fáradtan futottak a szálláshelyig. Mindenki kapott egy nagy halom törölközőt a nyakába, majd hogy gyorsabban teljes az idő, elkezdtek filmet nézni. Karl a gyerekek kérésére és Amara bánatára hozott pár horrorfilmet otthonról, így csak össze kellett szerelni a tévével, és már mehettek is a filmek. Amara először inkább valami családi vígjátékot akart megnézetni a gyerekekkel, ám leszavazták, így felment az emeltre, hogy pihenjen egy kicsit. Mihelyst felért az emeletre, a kölykök felkiáltottak, hogy Győzelem! Selene túl ijesztőnek találta a filmet, úgyhogy szótlanul nézte, míg Karl és Nate parodizálta a filmet, egészen addig, amíg Rachel a bátyja vállára dőlve el nem aludt. Ezután főleg Karl nevettette a többieket. Nem sokkal éjfél után, amikor már Selene is elaludt, a többiek már a második filmet nézték. A filmben éppen két ősi faj, egymásnak ellenségei, a vámpírok és a vérfarkasok harcoltak egymással. Ekkor hirtelen a valóságban leugrott a plafonról egy vámpír, és Karl tekintete hirtelen idegessé vált, majd a vámpír elindult Chloe és Tina felé, akik sikítottak egyet. Majd a vámpír hirtelen eltűnt, és Nate nevetve megszólalt:
- Ez a film nem olyan kislányoknak való, mint ti. Ez csak egy illúzió volt, amit a képességemmel idéztem elő.
- Nem unod, hogy amikor filmet nézünk, mindig veled történik valami? –kérdezte Chloe miközben felkapta a legelső párnát, ami a keze ügyébe akadt, és elkezdte Natet püfölni vele. –Múltkor –8egy párnacsapás- a dimenziókapud –még egy- vagy mi a csoda…
- Most meg… -szállt be a verekedésbe Christina is- egy vámpír!
- Itt meg mi történik? –kérdezte Amara álmosan miután lejött az emeletről.
- Semmi, semmi. –mondták vigyorogva a lányok, miközben bedobták a párnákat az egyik sarokba.
- Na akkor jó. Meddig akartok még filmet nézni? –kérdezte Amara az órájára pillantva.
- Már nincs sok hátra a filmből. –füllentett Sophie.
- Aha… utána menjetek aludni, mert holnap mindenkit keltek reggel hétkor. –mondta Amara, majd visszament az emeletre aludni.
Mivel Rachel és Selene már aludt, ezért Karl felvitte őket az emeletre, majd visszajött a többiekhez filmet nézni.
- Nem vagy még álmos? –kérdezte Karl Sophietól, aki vigyorogva a fejét rázta.-És ti? –fordult most a többiekhez, de a többiek sem voltak álmosak. –Akkor jó, nézzük a filmet. Van még pár horrorfilm, reggelig kitart.
Nézték tovább a filmet, lassan a vihar is elállt, a szél sem fújt, az eső sem esett… Egy órával később már Christina is aludt az egyik fotelben, majd utána nem sokkal Chloe is elaludt, és rádőlt Nate vállára. Így Karl és Nate ketten nézték tovább a filmet. Karl kinézett az ablakon… Lassan az ég is kezdett kitisztulni, kezdtek előtűnni a csillagok az égen, majd lassacskán a telihold is előtűnt…
- Jaj, csa ne most... -mondta Karl halkan.