41. rész
Jean Grey X 2004.12.11. 19:11
Az erdő éjjel
A lányoknak is rosszul esett, hogy igazuk van, azonban a baj még csak most kezdődött, mert a Vengeance többi tagja is felébredt, és eléggé meglepődtek a hívatlan vendégek láttán. - Upsz… Nem tudtuk, hogy pizsamaparty is lesz. –mondta Chloe. - Akkor mi nem is zavarunk tovább… -mondta Nate vigyorogva Lassan elkezdett az ajtó felé araszolni, utána pedig a többiek. Ám amikor Michael és Brian elindult feléjük, akkor a többiek –Tina, Chloe, Rachel, Sophie és Matt- mint a nyíl elkezdtek kifelé rohanni. Nate azon kapta magát, hogy már csak ő van a házban. Nyelt egyet, majd elkezdett a többiek után futni, de annyira lemaradt, hogy nem látta a többieket. Mivel látta, hogy követik, ezért elindult az erdő felé. Ám mivel éjszaka volt, és a fa lombjai mindent fényt felfogtak, ezért pár méter után szinte teljesen sötétben tapogatózott a sötét erdőben. Hallotta, hogy valaki közeledik, de nem tudta, hogy kicsoda, ezért az egyik fa tövébe letérdelt, és várt. Csendben fülel, amikor hirtelen hallotta, hogy egy közeli fába egy penge csapódott. Majd egy újabb, és egy újabb… A többiek már az erdő másik felében jártak, mire rájöttek, hogy Nate lemaradt. - Nem is az én bátyám lenne. –mondta morogva Rachel. - Én visszamegyek, megkeresem. –mondta Sophie. –Logan múltkor gyakoroltatta nekem, hogy hogyan kell a sötéten tájékozódni. - Nem mész sehová. Én mint rangidős, egyedül megyek vissza, ti pedig menjetek vissza a intézetbe és szóljatok a felnőtteknek, hogy baj van. - De… -kezdett bele Sophie. - Semmi de! Nyomás hazafelé! - Egy kérdést feltehetek? –szólalt meg Rachel. - De utána nyomás hazafelé. - Hol van Chloe? - Itt van… volt… Ez nem igaz… Mondjátok, hogy nem ment vissza! –akadt ki Matt. - Tina, vezesd haza Rachelt és Sophiet. Szóljatok valamelyik felnőttnek, mi is sietünk haza. –búcsúzott el Matt, majd elindult vissza az erdőbe. Ezalatt Nate még mindig csendben lapult, miközben körülötte egyre több penge csapódott bele a fákba. Hirtelen a távolban valami mozgást észlelt, majd hallotta, hogy a Vengeance tagjai elindulnak a hang irányába. Kihasználva az alkalmat, folytatta az útját hazafelé. Eközben vissza-visszanézett, majd hirtelen nekiment valakinek. Ijedten hátrébb ugrott. - Ki az? –kérdezte, miközben felvett egy harci állást. Nagy csend… senki sem válaszolt… - Biztos csak egy fa volt… - gondolta magában Nate, majd kicsit megnyugodott. Már éppen indult volna tovább… - Nate, te vagy az? –szólalt meg Chloe, majd megölelte Natet. - Már megijedtem, hogy a Vengeance az. –nyugodott meg Nate. - Mindenki elkezdett menekülni, de csak akkor vettük észre, hogy lemaradtál, amikor majdnem kiértünk az erdőbe. Egyből elindultam visszafelé, a többiek… gondolom hazamentek, hogy értesítsék a felnőtteket. - Rendben, akkor szerintem mi is induljunk haza. Chloe megfogta Nate kezét, majd anyagtalanná váltak és elindultak egyenesen haza, árkon-bokron keresztül. Az intézetben Max, Karl és Vadóc éppen vicceket meséltek egymásnak, amikor megérkezett Tina, Sophie és Rachel. Egymás szavába vágva mesélték, hogy mi történt, amikor Chloe és Nate beestek az ajtón. - Szerencsére ti is hazaértetek. –mondta Max, miközben felvette a kabátját. - Nem néztétek volna ki belőlünk, mi? –mondta gúnyosan Nate. - Egy pillanat! Hol van Matt? –kérdezte idegesen Tina. Chloe és Nate értetlenül egymásra néztek. - Gondolom itthon veletek. –mondta Chloe. - Tévedsz. –mondta Sophie. –Hazaküldött minket, hogy segítséget viszünk. - Én nem találkoztam vele az erdőben. –mondta Chloe. - Én több embert is hallottam. Az egyik az éppen visszafelé tartott a Vengeance bázisa felé, amikor több ember elindult a hang irányába. Én azt hittem, hogy csak valamelyik ellenségünk ment haza, de ezek szerint… elfogták Mattet. - Megyek, megkeresem. –jelentette ki Max. - Apa, had menjek veled… - könyörgött Tina. - Itthon maradsz, nehogy valami bajod essen. - Vadóc, Karl, kérlek vigyázzatok a gyerekekre, nehogy utánam jöjjenek. - Én is megyek veled… Ketten csak többre megyünk. - Majd én vigyázok rájuk… -mondta Vadóc- Aki el akar menni, azon használom a képességem. - Ellenem nem használ! –mondta vigyorogva Sophie. - Sophie, ne feleselj! –mondta Karl. - Sietünk vissza! –mondta Max és Karl, majd elindultak az erdő felé.
|