Bayville egy másik pontján…

-De ezt csináltad!

-Nem! Értsd már meg nem vagyok én Pókember!

-Te meg azt, hogy tudom mit láttam. Aaron fogadd el, hogy ez te voltál. Tessék mutasd meg! Változz pókká…

-De én…

-NEM! Csináld!

-Oké oké… de úgysem fog sikerülni… -egyezett bele Aaron, majd koncentrált és lassan pókká változott, aztán vissza –Úristen! Mi ez az egész?

-Mondtam! Akkor most csinálj pókhálót –adta a következő utasítást Bia. Aaron nézett egyet, mire Bia szigorú pillantását kapta. Megvonta a vállát, majd koncentrált, minek következtében Bianca füle mellett elröpült egy pókháló csomó.

-Vháó! –mondta Aaron.

-Én mondtam…

-De mi ez az egész? Olyan…furcsa….

-Én sem tudom. De mi lenne ha sétálnánk egy kicsit? –ajánlotta Bianca.

-Jól van… aztán legfeljebb megint vérszomjas pók leszek… -motyogta a fiú, majd Biaval együtt elindult a városban.

Ahogyan haladtak egyszer csak elrohant mellettük Sophie és Rachel, Aaron utánuk fordult.

-Azok a lányok… -mondta Aaron –olyan… ismerősek –fordult utánuk a fiú. Bia is követte a példáját.

-Az a lány… ő mentett meg –mondta Bianca. Aaron ránézett, megragadta a kezét és rohant utánuk.

-Hé! –kiáltott rájuk.

-Hm… -fordult meg a két lány, majd futott is tovább. Aaron felgyorsított nem is tudta hogyan tudott ilyen gyorsan futni, de beérte a két lányt.

-Hová siettek ennyire? –kérdezte Aaron.

-Ez nagyon kedves. Nem is ismersz minket, de csak úgy megállítasz és beleszólsz a dolgainkba –háborodott föl Rachel.

-Jól van csak egy kérdés volt… de akkor is, hova szaladtok?

-Ööö… a Xavier intézetbe –mondta Rachel, mire Sophie jól oldalba vágta.

-Aha… csakhogy az intézet a másik irányban van –mutatott a lányok mögé Aaron –Ezek szerint valami nem jó itt. Akkor most szépen gyerünk az intézetbe –fogta meg a két lányt Aaron, és elkezdte maga előtt terelni őket. A lányok duzzogva tették amit kellett.